A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

GONDOLATOK A BELVÍZRŐL DR. KONTUR ISTVÁN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Az idei évben, 2000 tavaszán ismételten jelentős belvízzel kellett megküzdeni a vízügyi szolgálatnak, a belvízzel sújtott területeken élők támogatást, megoldást kérnek és sürgetnek. A sajtó és a tömegtájékoztatás is tele van ezekkel a hírekkel, amelyet az utóbbi hetekben csak az ennél is felkorbácsolóbb hír, a tiszai ciánszennyezés nyomott el. Valami teljesen új helyzettel állunk-e szemben, vagy az okok és folyamatok megmagyarázhatók? A kialakult helyzet egy része természeti, hidrológiai eredetű és a hidrológiai folyamatok sztochasztikus jellegével teljesen megmagyarázható, a másik összetevő társadalmi, emberi, gazdasági tényezőkkel fiigg össze. A társadalmi, humán szférához kapcsolódónak tartom mindazokat a dolgokat, amelyek tulajdonátalakulással összefüggő csatorna és levezetőárok hálózatban fellelhető bajokat, hibákat részletezi, az építkezések következtében előálló területhasználati százalékmozgások, amelyek a külterületekből belterületekké változtattak nagy térségeket, az út és egyéb építkezések lefolyást módosító hatásait, az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés, illetve el nem vezetéssel összefüggő problémákat. De a humán szférába tartozik a tájékoztatás az információáramlás megváltozott jelenlegi képe is. Mindezek mellett vagy felett a gazdasági folyamatok egész rendszere úgy az értékek, mint a károk pénzügy átszámítása, vagy a művek és munkálatok anyagiakban kifejezett értékének változása az egész kérdéskört más megvilágításba helyezi. Az alábbiakban megpróbálom a belvízkérdéssel kapcsolatos eszmefuttatást az előbb vázolt három aspektusból: a természeti, hidrológiai, a társadalmi, emberi, humán szféra és a pénzügyi, gazdasági vonatkozásban szemlélni, végigvezetni. Vélhetőleg a hidrológiai, természeti tényezők tudományos vizsgálata áll leginkább az én érdeklődési körömnek a közepében és a másik két terület érintőlegesen kapcsolódik ehhez, miközben tudható, hogy a gazdasági, és társadalmi oldal adja éppen a megoldás irányában a célfüggvényt. Az alábbi gondolatok nem voltak alapozhatok kiterjedt tudományos vizsgálatokra, mert ilyenek végzésére sem megkeresés, sem agyagi eszközök nem álltak rendelkezésemre, célja éppen az, hogy sokoldalú megvilágítás az együttgondolkodás szeleteit felvesse, mondhatni, hogy a huszonegyedik századba átvezető kalauzul szolgáljon az Európai Uniós csatlakozást is látókörükben tartva. 840