A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

• a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a befizetésekre is előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán, • az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon. 2. 3. A VKJ-val kapcsolatos kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, joghatások A vizkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék - és pótlék-befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. VKJ ügyben 1. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el. A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Eljárásjogilag tehát a vízügyi hatóság a VKJ-val összefüggő ügyekben adóhatóságként jár el az adózás rendjéről szóló törvény önadózásra vonatkozó rendelkezéseire illetőleg az alábbi rendelkezésekre is figyelemmel: "Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XC1. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja." 3. A VÍZKÉSZLET JÁRULÉK ALAPVETŐ CÉLJÁNAK ERVENYESULESE A VKJ bevezetését eltelt hét év tapasztalatait vizsgálva megállapítható, hogy a rendelkezés alapvetően jól szolgálja vízkészletek hosszú távú megőrzésével összefüggő vízgazdálkodási feladatok hatékony ellátását. A VKJ önszabályozó szerepe kellő hatékonysággal ösztönzi a vízhasználókat a térben és időben korlátozott mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló vízkészletek optimális használatára, hisz a vízkészletek gazdaságos használata vissza hat a gazdasági tevékenység eredményességére is. 668