A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

I. A felülvizsgálat és a szabályozás alapvető szempontjai és lényegi tartalma Az előbbiekben érintett joganyag áttekintésének lényegi kérdéseinél a jog által befolyásolni kívánt társadalmi viszonyok alakításának célját tekintve alapjaiban - a szennyvízelvezető és tisztító müvek (víziközmüvek) igénybevételének szakmai feltételeit, - az előbbiekkel összefüggésben keletkező jogviszonyok tartalmát jelentő jogokat és kötelezettségeket, azaz a jogkövető- és jogellenes magatartásokat, illetve az utóbbiakhoz kapcsolódó hátrányokat (szankciókat), valamint - a jog érvényesítésével járó egyes hatásköröket kell megvizsgálni és a védett érdekeket tükröző magatartási szabályokat a gyakorlati kodifikáció során érvényesíteni. A jelzett szempontokat nézve nyilvánvaló, hogy az alapvető közszolgáltatást biztosító, illetve közfeladat ellátását szolgáló közcélú vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fííződő érdekek, követelmények maguk is összetettek, többirányúak. Mindebből következik, hogy a szabályozással érintett és védett jogi tárgyak köre sem feltétlenül homogén, hanem a célt tekintve szintén több sajátos érdekkört, szempontot érint. így az adott közszolgáltatás igénybevételének feltételeként és a csatornaműbe bebocsátható szennyvíz összetételét nézve a jelenleg hatályos joganyag alapvetően - a szennyvízelvezető- és tisztító művek állagának megóvását, - a csatornaműben dolgozók egészségének megóvását, - a víziközmüből kibocsátott szennyvíz összetételét nézve a befogadó védelmét nevesíti sajátos jogszabályi követelményként. /xJ Ixl 38/1995. /IV.5./Korni. rendelet 20. §.,4/1984. /II.7./OVH rendelkezés l.§. 657