A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A korábbi és a jelenleg még hatályos jogi szabályozás összességét és jogforrási megjelenését nézve a jogintézmény részleteit érintő tárcaszintű rendelkezések mellett a Vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény (Vt.) 15.§-a a csatornabírságot, valamint a szennyvízbírságot egyaránt az ún. vízminőségi bírságfajták körében nevesítette, mintegy utalva arra, hogy a védett tárgy közvetve a csatornabírság esetén is a befogadó, vagyis az élővíz. A Vt. végrehajtásáról szóló 32/1964. /XI. 13./ Korín, rendelet (Vhr.) sajátosan még ma is hatályos rendelkezései ehhez képest "a közüzemi csatornamű ártalmas szennyvízzel, vagy más ártalmas, cseppfolyós, illetve szilárd anyaggal történő szennyezéséhez kapcsolják a bírsággal összefüggő felelősséget. Mindemellett a felelősség alanyi oldalát nézve a Vhr. 27.§. /1 / bekezdése szűkebb kört jelöl meg, mint a Vgtv. 14. §. /5/ bekezdése, miután a Vhr. ilyen értelemben csak a jogi személyeket, jogi személyiség nélküli szervezeteket, illetve egyéni vállalkozókat említi. A vízgazdálkodásról szóló törvénynek a bírságot érintő személyi hatálya ezzel szemben mindenkire kiterjed "aki" a szankció szempontjából releváns tényállást megvalósította (Vgtv. 14.§. 151 bek.). Végül a bírsággal összefüggő végrehajtási rendelkezések megállapítását, különösen a káros szennyezés fajtáit, határértékeit, a bírság mértékét és az eljárási szabályok meghatározását - a Vgtv. 14.§. 161 bekezdésével ellentételesen - a Vhr. jelenleg is a tárcaszintű szabályozás, nevezetesen a KHVM miniszterrel egyetértésben a környezetvédelmi miniszter feladatkörébe utalja. A hatályos joganyag jelzett, részint disszonáns rendelkezései mellett a felülvizsgálat, illetve az új jogi szabályozás további motivációjaként kell megemlíteni az uniós csatlakozással együttjáró jogharmonizációs feladatokat is. így a teljesség igénye nélkül utalni kell az Európai Közösség Tanácsának 91/271/ EEC számú és a települési szennyvíz kezeléséről szóló direktívájára, az ezzel kapcsolatos belső jogalkotási feladatokra. A közösségi jogszabály tárgyi hatálya a települési szennyvízre utaló jelző mellett alapjaiban a települések "ipari szektoraiból" származó, a szennyvízelvezető- és tisztító közműbe vezetett szennyvizekre terjed ki. Célja pedig egyértelműen az, hogy - egyebek mellett - "megóvja a környezetet az ilyen szennyvízkibocsátások káros hatásától." Ilyenképpen az idevágó hatályos hazai joganyagot a közösségi jogszabályokban meghatározott feladatokból, jogokból és kötelezettségekből kiindulva egyfelől a követelményrendszer szakmai tartalmát (irányelv 1. számú melléklet, másfelől az ezzel, pontosabban az érvényesítéssel összefüggő hatásköröket nézve kellett és kell áttekinteni. Mindez praktikusan egyrészt a közműves csatornaszolgáltatással összefüggő jogok és kötelezettségek részleges, másrészt a közcsatorna káros szennyezésének szankcionálását célzó joganyag teljes kodifikációját tükröző feladatokban konkretizálódhat./x/ Szükség szerint felül kell vizsgálni továbbá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. ÍV.22.1 Korm. rendelet egyes hatásköri szabályait is. /x/ 38/1995.( IV.5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 656