A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A CSATORNABÍRSÁGRÓL, VALAMJNT A, , KÖZMŰVES SZENNYVIZELVEZETESJROL SZQLO JOGI SZABALYOZAS FELÜLVIZSGÁLATAROL DR. HARMATI KÁROLY Országos Vízügyi Főigazgatóság A JOGI KÖRNYEZET ÉS A FELÜLVIZSGÁLAT MOTIVÁCIÓJA /X/ A Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv) 14.§. 15/ bekezdése - a vízkészletekkel történő gazdálkodás alapvető szabályai körében - nevesíti azt a törvényi tényállást, amelynek bizonyított fennállása esetén az ehhez fűződő és ugyancsak a törvényben meghatározott - a csatornabírság megjelöléssel nevesített - szankció sem mellőzhető. így a jelzett törvényhely alapjaiban kogens jelleggel rögzíti a csatornabírsággal járó felelősség alapját, nevezetesen azt, hogy "aki a szennyvízelvezető és tisztító közműbe a meghatározott mértéket meghaladó károsító anyagot bocsát be, csatornabírságot köteles fizetni IxJ A Vgtv. 14. §.-ának következő, 161 bekezdése további jogalkotási felhatalmazási szabályként pedig arról rendelkezik, hogy a károsító anyagok fajtáit, azok határértékeit, a csatornabírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét - a szennyvízelvezető- és tisztító közműbe bebocsátott szennyvíz határértékén felül mért szennyezőanyag tartalma és az egyes szennyező anyagokhoz rendelt bírságtétel alapján - a Kormány rendeletben állapítja meg. A közműves szennyvízelvezetést és tisztítást szolgáló víziközmüvek káros, a működést veszélyeztető igénybevételének megelőzését célzó, jelzett jogi szabályozás természetesen nem előzmény nélküli. Az idevágó joganyagot nézve a hatvanas évektől alkalmazott, ún. szennyvízbevezetési díj, majd az ezt felváltó és a csatornabírságról szóló 2/1970. /XII. 13./ OVH rendelkezés valamint a jelenleg hatályos 4/1984. /II.7./ OVH rendelkezés (a továbbiakban: REK) célja és tartalma egyaránt arra irányult, hogy a víziközmű rendeltetésszerű működésére és ezzel összefüggésben a befogadóra is káros anyagoknak a közműbe történő bebocsátását a sajátos szankció alkalmazásával visszaszorítsa. /x/ A Kormány, illetve a tárca jogalkotási tervének megfelelően a csatornabírságról szóló 4/1984. /II.7./ OVH rendelkezést felváltójogszabály szakmai tervezete, valamint a 38/1995. /IV. 5.1 Korm. rendelet ezzel Összefüggő egyes rendelkezéseinek módosítását célzó javaslat elkészült és Igy az összeállítás az ezzel kapcsolatos alapvető szabályokat körvonalazza, /xx/ A fizetési kötelezettség, mint a jogellenes magatartás közigazgatási értelemben vett szankciója természetesen nem ex lege, azaz a törvény erejénél fogva jelentkezik, hanem az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervek egyedi döntése folytán keletkeztet közvetlen joghatást. Ennyiben a Vgtv. normaszövege "a csatornabírság megfizetésére kell kötelezni" fordulattal jobban kifejezné a törvényi tényálláshoz kapcsolódó joghátrány alkalmazásának közigazgatási jogi megközelítését. 655