A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

vízhasználat esetén a mindenkori vízjogi szabálysértési felső értékhatár ötszöröséig terjedhet. Az állami tulajdonban, VÍZIG kezelésben lévő vízelvezető müvek esetében a bírság kérdése nem merül fel, mivel a művek még a bírságra vonatkozó jogi szabályozás előtt épültek. A 72/1996. (V.22.) kormányrendelet 15. §-a szerint a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérnie. A fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni. Az eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény - az engedély hiányától eltekintve - mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó, a Vgtv-ben és egyéb jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági előírásoknak. 3. A VÍZJOGI ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) korm. r. 11. § (1) bekezdés szerint a vízjogi engedély az engedélyes kérelmére - az engedély kiadásánál irányadó jogszabályi előírásokra is figyelemme

l - módosítható, amennyiben az engedélyes a vízilétesítményt az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja üzemeltetni, továbbá a vízhasználatot az engedélytől eltérő módon (mértékben) kívánja gyakorolni, vagy megváltozott a tulajdonos vagy az üzemeltető személye, vagy megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek. A módosításához az engedélyesnek csatolnia kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket - a külön jogszabályok szerint szükséges egyéb hatósági engedélyeket amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák. A vízjogi engedély módosításánál a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók, tehát mindazok a feltételek, mellékletek szükségesek, amelyek új vízjogi engedély kiadásakor. A 19. § szerint a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásban a hatáskörükben érintett hatóságok szakhatóságként működnek közre, a környezetvédelmi hatóságot pedig minden esetben be kell vonni, (kivéve a 4. § (1) bekezdésben meghatározott, bejelentetéshez fűződő eljárásokat, feltéve, hogy azok nem vízjogi engedély kiadásával zárulnak). 641