A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A 72/1996. (V. 22.) korm. r. 2000. február 17 -i hatállyal történt módosításáig a vízjogi üzemeltetési engedélyt általában határozatlan időre lehetett kiadni, de az üzemeltetéssel összefüggő feltételek, kötelezettségek teljesítése érdekében a vízügyi hatóság az engedély érvényességét határozott időben is megállapíthatta. A 72/1996. (V. 22.) korm. rendelet 10/2000. (II. 2.) korm. rendelettel történt módosításának eredményeként ez megváltozott. A 2000. február 17. után indult eljárásokban az engedélyeket csak határozott időre lehet kiadni. A határozott idő tartama a jogszabályban nincs meghatározva, támpontot csak annyiban ad, miszerint a vízügyi hatóság az engedély érvényességi idejének megállapítása során különösen a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő szakhatósági állásfoglalásokban meghatározott és engedélyben előírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. Az engedély érvényességi ideje az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kérelemre vagy hivatalból módosítható. Az állami tulajdonban, VÍZIG kezelésben lévő vízelvezető müvek esetében indokolt hosszabb üzemeltetési idő meghatározása is. Jogilag ennek nincs akadálya, műszakilag kell eldöntetni az üzemeltetési idő tartamát. A módosítás eredményeként az üzemeltetésre jogosító, érvényes vízjogi engedélyeket a 72/1996. (V. 22. ) korm. rendeletben meghatározott gyakoriságú felügyeleti ellenőrzés során, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az engedély hivatalból módosítható vagy visszavonható. Az üzemeltetési engedély lejárta előtt az engedély érvényességi ideje kérelemre meghosszabbítható, a módosításra vonatkozó jogszabályi feltételeket teljesítése esetén. 4. A TULAJDONJOGRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A Ptk. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. A törvény az alanyi jog, a törvényes érdek védelmén túl, védi a tulajdonjogot is. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, és egyenlő védelemben részesül. A Magyar Állam tulajdona az Alkotmány szerint nemzeti vagyon. Egyrészt megszűnt az állami vagyon kivételezett szerepe, másrészt szükségessé vált az állam jogalanyiságával kapcsolatos szabályozás megváltoztatása. Az állam a polgári jog más jogalanyaival egyenrangúvá vált. Ugyancsak a tulajdonjog alkotmányos védelmén alapulva, a tulajdonjog átmeneti korlátozása esetén megfelelő kártalanítási kötelezettséget is megállapít a törvény. Az Alkotmány 13. § (1) bekezdése 642