A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

(létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználatho

z (üzemeltetési engedély). A törvény melléklete tartalmazza, hogy mit tekint vízilétesítménynek. Eszerint vízilétesítmény az a mü (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja. A fogalom-meghatározások körében csatorna egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesltmén

y. Ezek a fogalom-meghatározások abból a szempontból is fontosak, hogy el lehessen dönteni, hogy egy-egy vízjogi engedélynek mi legyen a tárgya, az engedély mekkora területet, illetve létesítményt öleljen fel. Ennek eldöntése nem jogi, hanem vízgazdálkodási műszaki kérdés. A jog, azaz a törvény egy műszaki egységet tekint az engedély tárgyának, tehát ami műszaki szempontból megállja a helyét, mint egységesen kezelhető vízgazdálkodási műszaki létesítmény, akkor nincs akadálya annak, hogy viszonylag nagy volument foglaljon magában az engedély, több müvet is átfogva. Annak sincs jogi akadálya, hogy egy engedélyen belül akár több, egymással csak kapcsolatban lévő vízilétesítmény engedélyezése történjen meg. (Rendhagyó módon annak sincs elvi akadálya, hogy egy engedélyben több engedélyes szerepeljen, de ebben az esetben szigorúan el kell határolni az egyes engedélyeseknek a vízilétesítmények vonatkozásában terhelő jogait és kötelezettségeit, vagy rögzíteni kell az egyetemleges felelősséget.) A jogi szabályozás csak arra irányul, hogy önmagában egységes egészet nem alkotó vízilétesítmény, illetve vízhasználat nem engedélyezhető. 2. AZ ÜZEMELTETÉSRE VONATKOZÓ FENNMARADÁSI ENGEDÉLY KRITÉRIUMA, JOGINTÉZMÉNYE A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (3) szerint, ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése engedély nélkül történt, az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. A hatóság a létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a fennmaradási engedélyt utólag megadhatja, azonban ebben az esetben a létesítő bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 20%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy 640