A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A nagy városok szennyvíztisztító telepeinek korszerűsítése, kapacitás bővítése a megyében megkezdődött, ill. nagyobbrészt befejeződött. Ez le­hetővé tette a város környéki települések szennyvízcsatorna-hálózatának a városi szennyvíztisztító telephez történő csatlakozását. Hajmáskér, Szentkirályszabadja, Nemesvámos, Veszprémfajsz települések csatlakozása a veszprémi rendszerhez, Ajka környéki települések csatlakozása az ajkai rendszerhez. A támogatási rendszer eredményeként a kiemelt vízvédelmi területen lévő településekhez csoportosultak azok a kistelepülések, melyeknek más módon lehetőségük sem lett volna ill. lenne a szennyvízcsatornázásra. így kialakultak a kistérségi rendszerek több km hosszú távvezetékekkel, át­emelőkkel. A kistérségi rendszerek üzemeltetése újabb problémát vet fel. A 200-500 m3/d kapacitásra tervezett és kiépült szennyvíztisztító tele­pekre érkező szennyvíz mennyisége kb. 50-60%-a a tervezettnek, 60-70 %­os rákötési arány mellett. A keletkező szennyvíz mennyisége 50-80 1/fo/d-re adódik, a tervezett 100-120 l/fo/d tervezési alapadattal szemben. A kiemelt vízminőségvédelmi területén épült kistérségi szennyvíztisztító telepeknél ( kapacitás 200-500 m3/d) gondot jelent téli időszakban a bioló­giai nitrogén eltávolítás. A nitrifikáció nem megfelelő hatásfoka miatt a kis telepek az év egy részében (téli időszak) szennyvízbírság fizetésre kötele­zettek a jelenleg érvényben lévő rendeletek alapján. A birság, valamint a kémiai foszforeltávolítás miatti magas vegyszerköltség az üzemeltetési költségek további emelését eredményezi. A hatékony üzemeltetés megkívánja a több szennyvízátemelőt üzemel­tető rendszeren a megfelelő irányítástechnikai rendszer kiépítését, mely tovább növeli a fajlagos beruházási és üzemeltetési költségeket. A nyers szennyvíz több km hosszú csővezetéken jut el a szennyvíztisz­tító telepre. A hosszú tartózkodási idő a nyári időszakban a szennyvíz be­rothadását eredményezheti, melynek a szaghatása a környezetre káros hatás­sal van, valamint a magas kénhidrogén képződés korróziós károsodást okoz a létesítményekben Ugyanez a jelenség tapasztalható a szennyvízátemelők környezetében is, különösen a túlméretezett rendszereknél. A minőségi romlás a szennyvíztisztító telepek üzemeltetését is befolyá­solja. Ezen probléma csökkentése további beruházást igényel ( pl. szagtala­nító berendezések beépítése) Veszprém megye domborzati viszonyaiból adódik, hogy a településeken belül sok a házi szennyvízbeemelő egység, nyomott szennyvízcsatorna kerül megépítésre. A fogyasztók kezdenek megbarátkozni a jól működő házi átemelőkkel, melynek kiépítése sokszor számukra gazdaságosabb. A jelen­legi támogatási rendszerből adódik, hogy míg a gravitációs csatornabekötés a telekhatáron belül 1,0 m-re befejeződik, és a rákötés továbbiakban az egyén költsége, addig a nyomott rendszernél a nyomóvezeték a telekhatáron belül a beemelő egységig épül ki. Az így megépült rendszereknél a gravitá­632

Next

/
Thumbnails
Contents