A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

ciós bekötésekre jellemző 10,0-12,0 m hosszú házibekötésekkel szemben sokszor 30,0-40,0 m-es bekötővezetékek finanszírozására kerül sor. A hátrány, hogy a későbbiek során a szennyvízelvezetés díja az energiafelhasználás költségeivel még megemelkedik, melyet a fogyasztó fizet. Az összehasonító elemzések során az ilyen rendszerek üzemeltetési költségelemzésénél ezt a költséget már nem veszik figyelembe. A Balaton parton kiépült regionális szennyvízelvezető rendszerek hatékony, gazdaságos üzemeltetését a téli-nyári szennyvízmennyiségek közötti nagy különbségek akadályozzák. Ezen a problémán az állandó lakossággal rendelkező háttértelepüléseken keletkező szennyvíz rákötésével lehetne enyhíteni. Ilyen megoldás a már megvalósult Lovas, Palóznak települések szennyvízelvezetése. A megépült szennyvíztisztító telepeken keletkező iszapok kezelése, végleges, hatóságok által engedélyezett elhelyezése a létesítés feltételeként nagyobbrészt megoldott, ill. a kiépítés folyamatban van. Az üzemelő szennyvíztisztító telepeken keletkező iszap sűrítésre, víztelenítésre, majd általában mezőgazdasági hasznosításra kerül. Pápán, Tapolcán, Veszprémben, Várpalotán a szennyvízprogrammal egyidőben megvalósult a szennyvíziszap komposztálása, és mezőgazdasági kihelyezése. A veszprémi és várpalotai komposztáló telep regionális telepként üzemel, mivel a térségben lévő kisebb szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszap kezelését is végzi A megyében 3 településen nem fejeződött be a korábban megkezdett szennyvíz elhelyezési program más-más indokok miatt. Halimba településen I. ütemben a régi szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját tervezték, és kivitelezték Sajnos a nem megfelelő szakmai felkészüléssel bíró kivitelező kiválasztása a munka elhúzódását eredményezte. Az Önkormányzat belefáradva a pereskedésbe több éven keresztül nem indította a II ütemben tervezett csatornahálózat építést, ezzel több évre üzemeltethetetlenné téve a megépült létesítményeket. Hárskúton 1994-ben indult a beruházás, - azóta beigazolódva- túlzott igényekre méretezve. A kivitelezés pénzügyi nehézségek miatt nem fejeződött be, melyet még súlyosbít, hogy a vállalkozó időközben csődbe jutott. Jelenleg az Önkormányzat nem rendelkezik a megfelelő saját erővel a beruházás folytatására. Márkó településen a szennyvízcsatorna-hálózat teljes egészében kiépült, csak a befogadó szennyvíztisztító telep hiányában nem üzemeltethető. Az Önkormányzat a céltámogatási pályázathoz tartozó vízjogi létesítési engedély szerint nem kívánja befejezni a beruházást, és a több változata kidolgozott megvalósítható tanulmány szakmai bírálatát sérelmesnek tartja. Vízbázisvédelmi szempontból gondot jelent, hogy jelentős térségeket ellátó vízművek vízbázisai kis települések közigazgatási területein fekszenek ( Nyirád, Csór) és e települések csatornázatlansága ezen vízbázisokat 633