A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

Arácsi Márga Formáció, Hidegkúti Homokkő Formáció, Csopaki Márga Formáció) üledékekből álló sorozatát említhetjük. Efelett a középső triászban dolomitos és mészköves üledékek sorozata ismert, az Aszófoi Dolomit Formáció, Iszkahegyi Mészkő Formáció, majd a Megyehegyi Dolomit Formáció és Felsőörsi Mészkő Formáció (alpesi kagylósmészkő) emelendő ki, melynek fedőjében a Buchensteini Formáció rétegei következnek. A felső triász mészköves rétegekkel kezdődik (tüzköves jellegű Füredi Mészkő Formáció, Nemesvámosi Mészkő Formáció), de ezek ki is maradhatnak. Ilyenkor a felső-triász rétegek alsó szakaszát a Veszprémi Márga Formáció foglalja el, amelynek üledékei változó mértékben elzárt medencékben rakódtak le, és uralkodóan agyagmárga, márga alkotja. A Veszprémi Márga Formáció üledékei horizontálisan és vertikálisan is változékonyak. Vertikálisan kisebb nagyobb mészkő rétegek szakítják meg (Nosztori Mészkő Tagozat), horizontálisan pedig elveszítheti agyagos jellegét, és korábban födolomitnak leírt kibúvásokat alkotva a Budaörsi Dolomit Formáció váltja fel. A karni emelet felső részétől az üledékképződéssel lépést tartó süllyedés következtében dolomit és mészkő (Sándorhegyi Mészkő Formáció, Fődolomit Formáció és Dachsteini Mészkő Formáció) üledéksor képződött, melyek a bakonyi triász vízellátás szempontjából legjelentősebb tagjainak tekinthetők. Ezek közül legvastagabb a hegység fő tömegét alkotó Fődolomit Formáció, amely több ezer méter vastagságú lofer ciklusú üledék. A jura rétegek folyamatos üledékképződéssel folytatódnak a Dachsteini Mészkő Formáció fedőjében (Kardosréti Mészkő Formáció), litológiailag az alsó-jura határ nehezen húzható meg, mert igen kis eltérések mutatkoznak a kőzet összetételében. Felette vöröses alapszínű, tüzköves kifejlődésü, többnyire alpi típusú, hézagos kifejlődésü nyílttengeri üledékek települnek. Uralkodóan mészkőből, alárendelten márgából mészmárgából állnak. Az alsó-kréta üledékek elterjedése korlátozott (Sümeg környéke). A jurára néhány kivételtől eltekintve az alsó-kréta crinoideás mészkő (Tatai Mészkő Formáció) települ. Felette a kréta időszakban számos helyen rakódott le sekélytengeri üledék, melyek kőzetanyaga többnyire az agyag és mész különböző arányú keveréke. Külön említést érdemel, munieriás agyag és márga (Tési Agyagmárga Formáció), valamint ennek fedőjében a requieniás mészkőtől a táblás mészkőig terjedő sorozat (Zirci Mészkő Formáció). Felettük a turriliteszes márga (Pénzeskúti Márga Formáció), egy fölfelé csökkenő mésztartalmú mészmárga, márga, agyagmárga összlet található. A permtől a középső-krétáig terjedő alaphegységi üledéksorra diszkordánsan települnek a fiatalabb kréta, eocén és oligocén korú fedőrétegek, amelyek a peremek felé kivastagodnak. Ezek legidősebb rétegtagját a felső-kréta márgák és mészkövek alkotják, amelyek egyetlen jó 550