A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
A KARSZTVÍZTÁROLÓ NITRÁTOSODÁSI FOLYAMATA NÉHÁNY KONKRÉT ESET TÜKRÉBEN SZERENCSI LÁSZLÓ BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Részvénytársaság 1. BEVEZETÉS A BAKONYKARSZT Rt. - és jogelődje a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat - évtizedek óta a legfontosabb feladatok között kezeli a vízbázisvédelmi feladatokat, mivel ezt a térség adottságai kiemelten szükségessé teszik. A területen a vízbeszerző művek döntő hányada a térségben általánosan feltárható (fo)karsztvizet termeli. Annak érdekében, hogy a kitermelhető víz a karsztvízre jellemző kellemes, üdítő ízű maradjon, és a karsztvízkészlet hosszútávon is megfelelő minőségben álljon a fogyasztók rendelkezésére a nagy területeken felszínig érő nyitott karsztterületek fokozott védelme szükséges. A vízbázisok védelmének fontosságát mutatja az is, hogy az ország 658 db sérülékeny környezetben üzemelő vízbázisa közül 78 db a megyében található. 2. FÖLDTANI - VÍZFÖLDTANI VÁZLAT 2.1. FÖLDTANI VISZONYOK A Bakony a Dunántúli-középhegységi nagyszerkezeti egység része, amelyet ÉNy-on a Rába-vonal, DK felől pedig Balaton-vonal határol. A korszerű lemeztektonikai ismeretek szerint a Dunántúli középhegység a középső-krétától kezdődően az Északi- és a Déli-Alpok által közrefogott területről préselődött ki, és horizontális eltolódással került a mai helyére. Szerkezeti felépítése aszimmetrikus szinklinórium, pikkelyes-blokkos szerkezetalakulással. [3] A szinklinóriumot alkotó rétegösszlet legidősebb tagja a felső perm (Balatoni Vöröshomokkő Formáció), amely a nagyszerkezeti egység szárnyain tanulmányozható, míg a szinklinórium magjában (Úrkút, Zirc, Jásd vonalában) fordulnak elő a legfiatalabb rétegtagok (Zirci Mészkő Formáció, Pénzeskúti Márga Formáció). A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb, s egyben geológiailag legteljesebb tagja, amelynek üledékei közül a vízellátás szempontjából fontosabb víztároló és vízrekesztő összleteket említjük csak meg, a teljesség igénye nélkül. A nagy vastagságú permi vöröshomokkő feletti alsó-triász lagúna fáciesű Nádaskúti Dolomit Formáció, illetve sekélytengeri márgás, homokköves (pl. 549