A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

tétele a talajvízből történő párolgás. A Komlósi Imre Kísérleti Telepen végzett liziméteres vizsgálatok alapján szintén empirikus összefüggést állítottak fel, amely a homokos fedörétegü területekre érvényes és a talajvíz szintjének csökkenésével az alábbiak szerint csökken a talajvízből történő párolgás: EJ £» = 1 / ( 1 + ( 2.Ä / Ä.) ** 5 )) ahol: E,

v - a talajvízből történő párolgás E

0 - a talajvíz párolgása, ha a talajvíz szintje csupasz talaj esetében a felszínen van, vagy növényzet esetében a gyökérzónában h-a talaj felszínétől, vagy a gyökérzónától mért talajvízmélység h

k - a talaj legnagyobb kapilláris emelőmagassága A havi talajvíz-háztartási jelleggörbét azzal a feltételezéssel számíthatjuk, hogy a beszivárgás évi menete éppúgy szinuszgörbével jellemezhető, mint a párolgás esetében. A minimum mindkét esetben nulla, maximuma pedig az évi középérték kétszerese. A párolgás maximuma Magyarországon júliusban jelentkezik, amikor a beszivárgásnak éppen a minimuma van. Április és október hónap mindkét folyamat az évi középértékkel jellemezhető. Ezek szerint a talajvíz-háztartási jelleggörbét az évi átlagos beszivárgás és párolgás ismeretében az alábbi havi bontás szerint számíthatjuk:(mértékegység: mm/hó). január: 2,00*(B/12) február, december: 1,85*(B/12)-0,15*(P/12) március, november: 1,50*(B/12)-0,5*(P/12) április, október: (B - P)/12 május, szeptember. 0,5* (B/12) -1,5* (P/12) június, augusztus: 0,15 * (B/12) -1,85* (P/12) július: -2,00 * (P/12) 8. A GERJE-PERJE VÍZGYŰJTŐ BESZIVÁRGÁSI ÉS PÁROLGÁSI EGYENLETEI A Gerje-Perje vízgyűjtő talajvízháztartása megismeréséhez a fenti elméleti megfontolások után új, csak ezekre a talajvízészlelő kutakra érvényes beszivárgási és párolgási egyenletek felírására volt szükség, mert, - mint az előző fejezetben láttuk - az elméleti általános érvényű egyenletek önmagukban nem alkalmasak a terület talajvízháztartási jellemzőinek számszerűsítésére, ugyanis igen nagy mélységben elhelyezkedő talajvlztükör esetében a számított beszivárgás a ténylegesen számítotttói jelentősen eltér. A Duna-Tisza köze talajvízháztartása jellemzésére meghatározott, az előző fejezetben ismertetett empirikus egyenletek sem nyújtanak kielégítő információt a talaj víztükörhöz történő beszivárgásról, 537