A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
4. A GERJE - PERJE VÍZGYŰJTŐJÉNEK VÍZJÁRÁSA AZ 1961- 1990. KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Gerje-Perje vízgyűjtőjén a fentebb felsorolt talajvízszint-észlelő kutakban mért vízszint-adatok havi középértékeit bevontuk az 1961 - 1990 közötti időszak vízjárásának elemzésébe. A vízgyűjtő legfontosabb tájjellemzőinek bemutatásánál már utaltunk arra, hogy meglehetősen nagy a szintkülönbség az északnyugati és a délkeleti részterületek között. A vízgyűjtő legmagasabb térszínein 130,0 - 132,5 m B. f. közötti magasságban helyezkedett el a talajvízszint egészen a nyolcvanas évek kezdetéig. A legalacsonyabb térszíneken viszont mindössze 87,5 - 90,0 m B. f. közötti magasságban mozgott a talajvíz. A magasság szerinti elrendezés következtében az is látható, hogy a kutak többségét alacsonyabb térszíneken mélyítették. Szembetűnő, továbbá, hogy a különböző tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő kutak vízjárása - egy kivételével (694. sz.) hasonló vízjárású., az évenkénti periodikusan ismétlődő vízjárási fázisok, minimumok és maximumok bekövetkezési ideje is az év azonos hónapjában mutatkozott. Kivétel az 1971 - 1976 közötti időszak, amikor az évszakos változások kevésbé markánsan jelentkeztek. Az elemzés egyúttal arra is rámutatott, hogy a Gerje-Perje vízgyűjtőjén is tendenciaszerű változások következtek be a talajvízszintek alakulásában. A legmarkánsabb változások - talajvízszint-süllyedések - a legnagyobb tenger-szint feletti magasságú térszíneken alakultak ki. A 764. sz. észlelőkút adatai szerint ez az érték megközelítette a 4 m-t. Kialakulásának kezdete a hetvenes évek közepére datálható. Az alacsonyabb térszíneken kisebb mértékű süllyedés alakult ki, s a tendenciaszerű változások kialakulásának kezdete is később, a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek legelején jelentkezett. A magasabb térszíneken fürt kutak között a 765. sz. vízjárásában lényegében semmilyen változás nem mutatkozott a vizsgált időszakban, csak az évi szélsőértékek szórása lett kisebb. Az alacsonyabb térszíneken két kút esetében, a 781. és a 784. sz. tekinthető kivételnek, annyiban, hogy vízjárásukban számottevő változás nem, vagy alig mutatkozott. 5. A TÉLI FÉLÉV CSAPADÉKÁNAK ÉS TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE A talajfizikában a porozitás jellemzésére általában két mennyiséget használnak: a hézagtérfogat a kőzetben lévő hézagok térfogatának (Vh) a teljes térfogathoz (V) viszonyított arányszáma, vagyis n = (V - V, )/V, illetve: n = V h /(V h + V t), ahol a V, a tömör szemcsék térfogata. Ismert azonban, hogy a hézagtérfogat a szemcsék alakjától is függ, amit a 529