A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
szemcsefelület (F) és átmérő (D) szorzata és a szemcsetérfogat hányadosaként meghatározni (F * D)/ V. Különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy ettől a talajfizikai paramétertől a tömörség mindaddig független, amíg a D > 0,2 mm. Ennél kisebb szemcseátmérő esetén a porozitás növekedése figyelhető meg. A valóságban a minták (talajok, rétegek) szemátmérője nem homogén, hanem különböző átmérőjűek halmaza. Ezek azután bonyolult módon befolyásolják a hézagtérfogat tényleges értékét. Ennek Figyelembe-vételére vezették be az úgynevezett egyenlőtlenségi együtthatót (U), amit a D 6 0 , illetve a D 1 0 , azaz a 60 és a 10 súlyszázalékhoz tartozó szemátmérő hányadosaként állítanak elő. Az azonos nagyságú szemcsékből előállított minta szemeloszlási görbéje függőleges egyenes, s minél heterogénebb a halmaz (azaz minél több féle szemátmérő található a mintában), annál laposabb a görbe. Ebből következően minél közelebb áll az U értéke az l-hez, annál meredekebb a görbe. Kis U-érték legömbölyített, futóhomokszerű mintákat valószínűsít (ld. kutak ismertetését). Ha a mintában (talajban) nő a finom szemcsék, különösen a kolloidok aránya, úgy nő a plasztikus indexe is. A plasztikus index a talaj kohézióját, a szemcsék közötti összetartó erő mértékét fejezi ki. (A plasztikus index származtatása a folyási határ és a plasztikus határ különbségeként történik. Ebből következően a plasztikus határ nélküli szemcsés talajok, kavics, homok esetében nincs plasztikus index sem.) Az alábbiakban a Magyarországon elfogadott és alkalmazott határok ismeretében a Gerje-Perje vízgyűjtőjén létesített talajvíz-észlelő kutak törzskönyveiben fellelhető plasztikus indexek alapján ellenőrzésre is lehetőség nyílik. (Homokliszt: 0-5, iszapos homokliszt: 5-10, iszap: 11-15, sovány agyag: 16-20, közepes agyag: 21 - 30, kövér agyag: 30 felett.) (Pl. 694. sz., 765. sz. és 781. sz. kutak I p adatai.) Ismert továbbá, hogy a hézagtérfogat a rétegterheléstől függően tág határok között változhat. Ennek leírására szabatos matematikai összefüggések szolgálnak (Id. Terzaghi). Ezek azonban a felszínközeli rétegek esetében - éppen a kis mélység miatt - kevésbé használhatók. Annak eldöntéséhez, hogy a talajvízszint-észlelő kút vízjárását befolyásoló tényezőket a téli félév alatt bekövetkezett vízszint-változás és a csapadékösszeg alapján meg lehessen határozni, elengedhetetlen a szDrőzött szakasz szabad hézagtérfogatának (n 0) ismerete. Ez ugyanis azt fejezi ki, hogy a talajvízkészlet változása számára az adott réteg térfogatának mekkora hányada áll rendelkezésre, azaz mekkora az aktív térfogat aránya. A hézagtérfogat meghatározására különféle paraméterek alkalmazásával a szakirodalom számos eljárást ismertet, azonban lehetőségeinket a fúrási dokumentációk és a törzskönyvekben fellelhető adatok behatárolják. Egyfelől a területen létesített észlelőkutak törzskönyveiben a mellékelt fürásszelvényhez tartozó rétegleírás és szemcseátmérő-adatok közül szinte kizárólag a D 6 0 és a D í 0 fordul elő, 530
