A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Schreffel Rudolf: Gondolatok a területfejlesztési és vízgazdálkodási tevékenység kapcsolatáról

biztosítani (vízforgalmi vizsgálatok elvégzése, szükség szerinti adatállományok kialakítása, a tervezési munkák levezénylése, stb.). A munka végrehajtásához szükséges forrást önálló keretként kell biztosítani. A munkák központi felügyeletét, valamint a tervekkel kapcsolatos konzultációs tevékenység feltételeit az OVF-ben kell biztosítani. Meg kell állapítani a tervek elkészítésének ütemtervét, a felső szintű vízügyi jóváhagyási rendjét, fórumát. Meg kell oldani az elkészült tervek széleskörrű, jobb hozzáférési lehetőségét (CD), illetve célirányos terjesztését. Fel kell készülni arra, hogy az elkészült tervek alapján - egyrészt a kisebb térségekre vonatkozó, a tervhez illeszkedő, de annál részletesebb vizsgálatok elvégezhetők legyenek, - másrészt az újonan kialakított régiókra kiterjedő terv "összeállítása" is biztosítható legyen. Az elkészült tervek részletes forrásanyagként hasznosíthatók lesznek az EU irányelvek véglegesítése szerinti munkához. így e vonatkozásban rövidebb határidőt vállalhatunk, továbbá - ezek felhasználásával esélyünk lehet a határon átnyúló vízgyűjtők EU támogatású tervezésének megvalósítására. Folytatni kell az EU irányelvekben rögzített, vonatkozó szabályozások hazai alkalmazása feltételei kialakítást, az időközben elkészült vízgyűjtő-gazdálkodási tervek ezek szerinti aktualizálását. 4. A TERÜLET- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS-FEJLESZTÉS SAJÁTOS "ESETTANULMÁNYAI" AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN Itt néhány olyan példára szeretnék kitérni, melyek részben ad hoc jelentkező, megoldandó konkrét problémával (Velencei-tavi vízpótlás, Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái), részben a rosszul kezelt területfejlesztési feladattal (Alföld program) kapcsolatos tapasztalatokkal szolgáltak. A Velencei-tó vízszintjével kapcsolatos vízgazdálkodási problémák már 1989-90-ben jelentkeztek. A probléma kezelése és megoldása mindvégig vízpótlási irányúltságú volt, mely kiegészült ugyan vizikörnyezeti hatásvizsgálattal, de a térség szempontjai, a térség gazdasági tűrőképessége, a vízpótlás elmaradása esetén várható következmények, stb. vonatkozásában semmilyen vizsgálat nem készült. Viszont a vízpótlást, a helyi érdekérvényesítő szervezetek a korábban a térségben megvalósított több tíz milliárdos állami beruházások miatt minősítették halaszthatatlannak. Lehet, hogy érdekes eredményt hozna egy ilyen irányú célvizsgálat. 43