A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Schreffel Rudolf: Gondolatok a területfejlesztési és vízgazdálkodási tevékenység kapcsolatáról

A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái kormányzati szinten ugyancsak alapvetően vízügyi kérdésként kerültek hosszú ideig kezelésre. A területfejlesztési szakterület "megszólítása" megkésve és csak részben sikerült. Annak ellenére, hogy a térségben jelentkező problémák valóban a vízgazdálkodási viszonyok megváltozásaként jelentkeztek, a problémák kezelése alapvetőleg a területfejlesztés eszközeivel lehetséges és a területfejlesztésnek a térségben érvényesített prioritásai szerint indokolt. Ennek ellenére, kormányzati szinten a területfejlesztési vizsgálatok elvégzése, a részletes javaslatok megfogalmazása helyett a hangsúly döntően a megoldást felvázoló műszaki lehetőségek nem túl jól sikerült környezeti hatásvizsgálatára tevődött. A megkésve elkészült - a területfejlesztés szempontjait markánsan érvényesítő - önálló elemzések és tanulmányok a vonatkozó kormányhatározatokban szinte figyelembe sem lettek véve. Kívánato lenne, hogy a kérdés újratárgyalásánál a területfejlesztés szempontjai súlyuknak megfelelően érvényesülhessenek. Az Alföld program tipikus esete a nem konkrétan megfogalmazott, túl nagyra méretezett, felelősi szinten sem szerencsésen telepített olyan jószándékú kezdeméyezéseknek, melyek kormányhatározatokkal (kényszerből) megerősítve több-kevesebb központi forrás felhasználásával végülis nem, vagy csak részben lehetnek eredményesek. Az országgyűlési határozattal megfogalmazott program kidolgozatlan volt (évek múltával is bizonytalan volt területi lehatároltsága), számos eredeti, támogatandó gondolat mellet tartalmazott olyan feladatokat is, melyek valamely tárca illetékességében már folyamatban voltak, s ugyanakkor nem nevesített esetileg már ismert, a térség szempontjából megoldandó problémákat. A kormány részéről a rendkívül szerteágazó program felelőseként a Környezetvédelmi Minisztérium és az MTA egyaránt meg lett jelölve. A program végrehajtására biztosított költségvetési forrás messze alatta maradt a szükséges mértéknek, lényegében az adminisztrált lassú elhalást biztosította. A források felhasználásában a társ tárcák részaránya szinte kimutathatatlan, ellenőrizhetetlen volt. Érdemes lenne a program újragondolása, mert tartalmazott számos,értékes ma is időszerű elemet is. Ilyen volt a Tisza vízgyűjtő vízgazdálkodásának stratégiai terve, mely a KHVM-OVF gondozásában elkészült. Végül egy példaként említhető program. A Tisza tó és térségére külföldi támogatások elnyerése céljából - megfogalmazott projekt-terv a valóságos összefüggések szerint határozza meg a térségfejlesztéshez szükséges infrastrukturális, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, természetvédelmi és idegenforgalmi feladatokat. A teendőket tételesen ütemezték és költségvetéssel is lehatárolták. (Pl. Velencei-tavi vízpótlás; Szigetközi vízpótlás; ; Kiskörei tárózó és térsége fejlesztési projekt, stb.) 44