A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Schreffel Rudolf: Gondolatok a területfejlesztési és vízgazdálkodási tevékenység kapcsolatáról

"tervegyeztető tanács" működött, melyeknek a VÍZIG részéről kijelölt személy teljes jogú tagja volt. Az ÉVM-ben működő, a regionális és országos léptékű tervek vonatkozásában illetékes egyeztető fórumnak pedig az OVH részéről kijelölt tárcaképviselö volt állandó tagja . A rendezési tervek készítéséhez, a tervek egységes szemlélete biztosításához jelentősen hozzájárult a megyei tervező vállalatok "hálózata", valamint a nagy kapacitással működő VATTI. A vízügyi koncepciók, térségi tervek kidolgozását többnyire a VGI, mint háttérintézmény, valamint néhány nagyobb - ugyancsak állami megbízásokra szervezett - vízügyi tervező vállalat végezte. Fontos körülményként kell említeni az un. kiemelt térségek vonakozásáhan működtetett Intézőbizottságokat, melyek állami intézményként - mintegy tárcaközi szervként - sajátos érdekképviseletet valósítottak meg felügyelve a térségi fejlesztési programok végrehajtását, ugyanakkor gazdálkodtak is a rendelkezésükre bocsátott állami pénzeszközökkel. A területi rendezési tervek (ÁRT, ŐRT, RRT) vonatkozásában mind a vízügyi szempontból szükséges terv-részek tartalmi, mélységi előírásait, mind pedig a tervezéshez nyújtandó vízügyi szakvélemények tartalmi előírásait (a 7/1983. sz.) ÉVM-OVH együttes - főosztályvezetői - utasítás szabályozta. Mindennek a vízügy részéről különös fontossága lett a '80-as évek közepétől. Ekkortól ugyanis az un. ágazati tervezési munkák fokozatosan elhaltak, s lényegében egy-egy terület,- térség vonatkozásában várható különböző ágazati fejlesztéseket - a vízügy felé is - a rendezési tervek fogalmazták meg, méghozzá bizonyos szintetizálással. Egyúttal a vízügy számára ez volt az a tervezési folyamat, ha úgy tetszik "társadalmi, egyeztetési fórum", ahol a vízügy megfogalmazhatta saját fejlesztési elképzeléseit, lehetőségeit, illetve - s ez volt talán a legfontosabb ebben a nem-fejlesztő időszakban - deklarálhattuk mindazon korlátozási előírásokat, melyeket a "fenntartható" vízgazdálkodás szempontjából szükségesnek ítéltünk. Előzőek azt célozták bemutatni, hogy működött - a vízügy, vízgazdálkodás szempontjából is - eredményesen, kezelhetöen egy valóságosan szükséges, a területfejlesztési kérdéseket átfogó tervezési rendszer. Természetesen voltak negatív tapasztalatok is, melyeket tanulságaik miatt célszerű számbavenni. Az egyik, hogy a települések (általános, illetve részletes) rendezési tervei nem egy esetben "esemény követővé" váltak, azaz az eredeti, tanácsrendelettel jóváhagyott elképzelésektől eltérően alakultak egy-egy település-részen a fejlesztési beruházások, s utólag ezekhez kellett 37