A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Maincz Tamás: Ivóvízminőség Tolna megyében

IVÓVÍZMINŐSÉG TOLNA MEGYÉBEN MAINCZ TAMÁS Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1. A TOLNA MEGYEI IVÓVÍZBÁZISOK JELLEMZÉSE Tolna megye földrajzilag Kelet-Dunántúl középső részén, a Duna jobb partján helyezkedik el. Északon Fejér megye, nyugaton Somogy megye, délen Baranya megye, keleten a Duna határolja. Területe 3.704 km

2, lakosságának száma 248.000 fö, önkormányzatainak száma 108 (ebből 9 a városi). A megye területének 57 %-a dombvidék, 43 %-a alföldi jellegű. Északkeleti része a Mezőföld déli nyúlványa, amelyet jórészt lösztakaró (40-60 m), helyenként pedig homok borít. Észak-déli tengelyében a Kapós folyó és a Sió- -csatorna között helyezkedik el a változatos felszínű Hegyhát. A megye nyugati része, a Kapos-Koppány-menti dombvidék a Somogyidombságban folytatódik. Ettől délre, a Mecsek északi előterében húzódik az apró völgyekkel sűrűn tagolt Völgység, melyet keleten a Szekszárdidombság határol. A megye dél-keleti szögletében helyezkedik el a Sárköz, melynek süllyedőkét a Duna völgye zárja le. A megye vízfelhasználásában szerepet játszanak mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészletek. Legjelentősebb felszíni vízbázisok: a Duna folyam, a Sió-csatorna, a Kapós és a Koppány folyó, a Völgységi-patak, a Szekszárd-Bátaifocsatorna, a Nádor- csatorna, a Donát-patak, a Faddi Holt-Duna. A megye területén lévő fontosabb vízfolyások a megyén kívül erednek, és mind mennyiségileg, mind minőségileg más megyék vízhasználatától és szennyezőitől terheltek. Ivóvíz céljára nincs vízkivétel, a felszíni vizet általában öntözésre, halastavak táplálásra, vagy ipari célra használják. A felszín alatti vízkészlet-típusok közül a talajvíz, a rétegvíz és a hévíz vesz részt a vízigények kielégítésében. A rétegvíz felhasználás a legnagyobb, ennél jóval kisebb a talajvízre települt felhasználás és ezt követi a hévízfogyasztás. A felszín alatti vízszerzési lehetőségek a következők: Negyedkori (pleisztocén) törmelékes képződmények, valamint a folyóvízi üledék teraszképződmények. A negyedkori üledékek a 10-80 m vastagságban változatos kifejlődésben (lösz, iszapos homok, homok, kavics stb.) a megye majd egész területén feltárhatók. Közműves vízellátás szempontjából elsősorban a Duna és a Sió teraszképződményei jelentősek, A teraszok 248.