A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Maincz Tamás: Ivóvízminőség Tolna megyében

vízadó képességét pl. a Szekszárd térségében feltárt képződmények fajlagos vízhozam értékei jól jellemzik (350-400 l/p/m). A 20-80 m vastag negyedkori lösz, valamint a felső pannóniai összlet határán ismert porózus képződmények vízadó képessége kedvezőtlen (10-20 l/p/m). Erre a vízadószint-tájra telepített fúrt kutak elsősorban az egyedi vízellátás céljait szolgálják. Felső pannóniai törmelékes képződmények. A finom törmelékes porózus rétegek -50, -400 m közötti mélységközben igen változó vastagságban és térbeli elhelyezkedésben vannak. Ezekre a vízadó rétegekre létesítették a megye azon vízmüveit, ahol a felszín közeli vizek közműves vízellátás céljára nem használhatók. A felső pannóniai rétegek vízadó képessége viszonylag kedvezőtlen, jellemző a fajlagos vízhozam alacsony értéke (20-30 l/p/m, néhány esetben 50-60 I/p/m.) A megye területén a felső pannóniai rétegvizek egy részére jellemző a pozitív nyugalmi nyomás. Ennek következtében ezen vízadó rétegekre „kifolyóvizü" kutak telepíthetők. A kifolyóvlz mennyisége azonban a közműves vízellátás igényeit nem elégíti ki, ezért ezen kutaknál mesterséges vízkivétel alkalmazása szükséges. A vízadó rétegek természetes védettségéről megállapítható: teraszképződmények felszíni eredetű pontszerű és diffúz szennyeződésének lehetősége fennáll. A lakossági-ipari szennyvizek nem kielégítő elhelyezése következtében (csatornázatlanság) a teraszképződmények vízkészletének szennyeződése észlelhető. A teraszok vfzkészletét a megye területén is elsősorban a háttér utánpótlás irányából érkező szennyeződés okozza. A felső pannóniai vízadó rétegek rétegvizeit jelen állapotukban gyakorlatilag védettnek tekinthetjük a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben. A szennyeződés megelőzését a kutak szakszerű építésével és üzemeltetésével, valamint a belső védőterületek kialakításával biztosítani lehet. A külső és hidrogeológiai védőterületek alkalmazása azokban az esetekben javasolt, ha a vízkivételi hely közelében nagymértékű szennyeződést okozó tevékenységet folytatnak, vagy olyan létesítményt telepítenek (szeméttelep, szennyvíziszap-depón ia, dögkút, vegyipari hulladékanyagok stb.) Vízjogilag 18,8 millió m

3 felszín alatti víz kivétele engedélyezett a megyében. Az összes felszín alatti vízfelhasználás volumene - az engedélyezettel szemben - 16 millió m

3 körüli! Az összes felszín alatti vízkivételből 11,8 millió m

3-t közcélra elsősorban ivóvízként (99 % -ban) - használnak fel. Az ivóvízszükséglet 249.