A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Sipos Tamás: A szennyvízátemelők szagemissziója Nyíregyházán

iszapakkumulálódáshoz vezet. A kivitelezés során elkövetett hibák szintén e folyamatok elősegítésére szolgálnak (pl. hibás csőkapcsolat, csatorna csatlakozások, stb.) A szennyvízátemelők a csatornarendszer kritikus elemei szulfidképződés szempontjából. Az átemelők tovább növelik a szennyvíz tartózkodási idejét a rendszerben. Az átemelő szívóterében hosszabb ideig tartózkodik a szennyvíz, úgy az átemelőakna falon kialakuló anaerob biológiai hártyával a szennyvíz érintkezése tartósabbá válik, így a szulfidképződés valószínűsíthető. Az átemelők tekintetében mégsem a szerves kén termelés az elsődleges kiváltó oka a szagemisszíónak, hanem az átemelő működési folyamatainak következtében felszabaduló H

2S mennyisége a mértékadó. Az átemelők a jelenlegi tervezési gyakorlatnak megfelelően a nyomóvezetékben szennyvíztározás előirányozásával készülnek. A legjelentősebb kéntermelés a nyomóvezetékben következik be. A szennyvíz nyomócsőben a szennyvíz vagy áll (szivattyú üzemszünet), vagy az átemelt szennyvízmennyiségnek megfelelően közel állandó sebességgel halad (szivattyú üzem alatt). A nyomócsőben a cső nedvesített felülete, azaz a szulíldképző lepedék területe egyenlő a cső teljes belső felületével, így a szennyvíznek nincs lehetősége oxigént abszorbeálni a levegőből. Tisztítóaknák, átemelők a nyomóvezetékek végén kicsatlakozásaiknál a rendszerben termelődött H

2S a légtérbe jut a csatornahálózat fedlapjain keresztül kiszellőzik zavarva ezzel a lakókörnyezetet. Potenciálisan minden szennyvízátemelő szagkibocsátó pont. Fokozott büzterheléssel lehet számolni az alábbi esetekben: - kiterjedt gyűjtőterület, lassú lefolyási sebesség, nagy tartózkodási idő, - hosszú nyomóvezeték csatlakozik az átemelőre, s a nyomóvezetékben termelődő szulfid az átemelőben kerül a légtérbe, s fejti ki károsító hatásait, - jelentősebb ipari szennyvízkibocsátó található a vízgyűjtőterületen, - körzeti végátemelők és nyomóvezetékeik végpontja, a szennyvíz több átemelőn keresztül hosszú tartózkodási idő után jut a végátemelőbe, a végátemelő rendszerint hosszú nyomóvezetékkel csatlakozik a befogadójára, így itt is ezen a ponton valószínűsíthető a hidrogénszulfid képződés 4. AZ ÁTEMELŐK ÜZEME A város területén, illetve a Nyíregyháza csatornarendszerére dolgozó szennyvízátemelők mind szakaszos üzeműek. A jelenlegi tervezési gyakorlatnak megfelelően a szakaszos üzem "mellett a nyomóvezetékben 986