A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Sipos Tamás: A szennyvízátemelők szagemissziója Nyíregyházán

szennyvíz tározás előirányozásával készültek az átemelők. A folyamatos üzem előnyei - kisebb tartózkodási idő az átemelő tározóterében, elektromos energia megtakarítás, frissebb állapotú szennyvíz juttatása a szennyviztisztitó telepre, a szulfid redukció és a kén korrózió megelőzése - ezidáig nem kerültek kihasználásra. Az átemelőkben FLYGT típusú szivattyúk üzemelnek, szintvezérléssel. Az átemelők egy részében telemechanikai rendszer, másik csoportjában jelzőkábeles üzemi jelátvitel került kiépítésre. 1998-tól kezdődően az átemelők jelentős részében PLC vezérlésre tértünk át, mely a városi kábeltelevíziós (KÁBELKOM) hálózatra csatlakozva juttatja a szivattyúk üzemi jeleit a diszpécserközpontba, s biztosít beavatkozási lehetőséget a kezelők részére. A beépített PLC alkalmas a szaghatás csökkentése érdekében alkalmazandó rendszer szemléletű beavatkozás vezérlésére is. 5. A SZAGEMISSZÍÓT KÍSÉRŐ KÁROS JELENSÉGEK A csatornahálózatbeli transzport mechanizmus során az anaerob folyamatok kialakulása a szagemisszíón túl más káros hatásokat is okoz. A kommunális szennyvizek anaerob körülmények közötti bomlásának eredménye a szaghatás kialakulása. A szagok legközönségesebb oka a H2S melynek keletkezéséhez megfelelő körülmények a szagos szerves vegyületek kialakulásának is kedveznek. A bomlási folyamatok eredményeként nem csak bűzös gázok képződnek, hanem az élőkörnyezetre, így a csatornában munkát végző emberre is toxikus gázok keletkezésével is számolni kell, ami ellen védekezni az üzemeltető számára plusz tehertételt jelent. A H

2S az emberre is veszélyes a levegő 0,2 % feletti kénhidrogén tartalom néhány perc multán az emberre halálos, de igen kis koncentrációban is kellemetlen záptojásra emlékeztető szaghatással jár, ami rossz közérzethez vezet. A metán robbanásveszélyes koncentrációt is elérhet. Ezért a csatornahálózat üzemeltetőjének minden esetben amikor dolgozó a csatornába száll le, ismernie kell a csatornalégtér szulfidko<icentrációját. A csatornában jelenlévő egyéb vegyületek közül pl. az aromás szénhidrogének (benzol, stb.) különösen máj és vesekárosodást okozhatnak. A halogénezett szénhidrogének narkotikus hatásokon túlmenően, különösen a légutakat és a szemeket ingerlik. A halogénezett vegyületek közül pl. a széntetraklorid, a kloroform és egyéb klórozott vegyületek különösen veszélyes - a rákosodásra vezető - máj és vesekárosodást okozhatnak. A szív és a központi idegrendszer szintén károsodhat. A másik jelentős probléma, ami a szaghatás kialakulásával jár a korrózió. A H

2S-ból a légkörben ugyanis a Thiobacillus baktériumfaj a nedves 987