A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Sipos Tamás: A szennyvízátemelők szagemissziója Nyíregyházán
hossza több mint 100 km. A nyomóvezetékek hossza összesen 35.448_fm., átmérője NA 100 - NA 600-ig, anyaga azbesztcement és KMPVC. A szennyvízátemelők száma 57 db. A város jellemzően sík domborzatához alkalmazkodva a csatornahálózatok kis lejtéssel kerültek kialakításra. Az úsztatási mélység nem kellő mértékű kialakulásából szerzett kedvezőtlen üzemeltetői tapasztalatok hatására dugulások kialakulásának gyakorisága, és mértéke - általános elvként 2-5 %o közötti lejtésű csatornahálózatok kerültek megépítésre. Főként az újonnan épült csatorna- hálózatok alulterheltek, és ez a tény okozza a legnagyobb mértékű kén korróziót, és szagemissziót, hiszen a szennyvíz összegyülekezési illetve tartózkodási ideje a rendszerben jelentősen megnövekedett. A közcsatorna minimális átmérőjére vonatkozó előírások is - korábbi időszakban NA 300, ma NA 200 - kisebb keletkező szennyvízmennyiségek esetében az alulterhelés kialakulásának irányában hat. Az ivóvíz árának növekedésével párhuzamosan megfigyelhető a szennyvízmennyiség csökkenése. Nyíregyházán 1990. és 1998. között 30 %-os szennyvízmennyiség csökkenés jelentkezett, miközben több mint 100 km. szennyvízcsatorna épült. Súlyosbítja a helyzetet az újonnan csatornázott területek rákötési számának lassú felfutása. A szennyezettségi koncentrációk KOI, NH 4 jelentősen emelkedtek. Itt szót kell ejteni arról a tényről, hogy az összes nitrogén tartalom növekedése gondot okoz a szennyvíztisztításban.. Az összes nitrogén tartalom növekedése a szennyvíz töményedésén túl (ugyanaz a szennyezettség kevesebb vízzel kerül a csatornahálózatba) a szennyvíz anaerob állapotba kerülésével is összefüggésbe hozható, hiszen a csatorna rendszerben anaerob körülmények közötti szervesanyag lebontás ammónia képződéshez is vezet. Várható, hogy a szaghatás csökkentésére teendő beavatkozások azon módozatai mely a szennyvíz anaerob állapotba kerülésének meggátlását célozza az összes N tartalom csökkenését is magával hozza. 3. A SZENNYVÍZELVEZETŐ RENDSZER ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE A kutatások szerint a szennyvíz szállítása közben a nedvesített csőfalon megtelepedett kocsonyás hártyában és a csatornafenéken kiülepedett iszapban élnek az anaerob szulfát redukáló baktériumok. A rétegek fonalas mikrobák anyagából állnak s közöttük számos egyéb kisebb baktériumfajta van beágyazódva. A kommunális szennyvíz esetén a szaghatás kialakulása elsősorban az anaerob bomlási folyamatok eredménye. A kiterjedt gravitációs gyűjtőn, ha elég nagy lokális hidrogén szulfid keletkezésre lehet számítani. A nem megfelelő hidraulikai tervezés nem biztosítja a csatornahálózat öntisztuló voltát, ami üledékképződéshez 985
