A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Koch György–Szalay Miklós–dr. Varga István: Felső-Bácska vízgyűjtő-gazdálkodásának tervezése

intézményt, ill. szervezetet jelöli. A "kezdeményező" általában egy adott lehetséges megoldásban leginkább érdekelt természetes, vagy jogi személyt jelöli, amely alkalmas egyrészt az adott megoldásban érdekeltek összefogására, képviseletére, másrészt a megvalósításhoz szükséges kezdeti teendők megszervezésre. Az "érintettek" azokat jelölik, akik a feladatként, vagy lehetőségként jelentkező megoldásban közvetlenül, vagy közvetve érdekeltek, illetve érdektelenek ugyan, de a megoldáshoz valamilyen szinten hozzájárulásuk szükséges, arra ráhatással vannak (1. Táblázat). 8. A TERVEZÉS LEGFONTOSABB TAPASZTALATAIRÓL A Felső-Bácskára kidolgozott Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv egyike volt a KHVM és az OVF által kiadott Tervezési Irányelvek alapján készült terveknek, amelyek kidolgozásának a vízügyi vezetés - a további ilyen jellegű tervezésekhez tapasztalatszerzésül szolgáló - kísérleti jelleget is szánt. Ezért a következőkben a kidolgozás mintegy másfél éves időtartama alatt megbízóként, ill. tervezőként kialakult, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezéssel kapcsolatban legfontosabbnak ítélt megfontolásokat foglaljuk össze. 8.1 A TERVEZÉS ELŐMUNKÁLATAIRÓL A tervezés előmunkálatai tekintetében alapvetőnek volt tekinthető az "Irányelvekében rögzített azon meghatározás, mely szerint a terv - többek között - "A rendelkezésre álló információk szintetizálásával" készül. Ez elsősorban arra utalt, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozása során nem feladat új kutatási, feltárási, ill. helyszíni mérési-inegfigyelési tevékenység folytatása, a tervezés előmunkálati megalapozása. A tervezésre vonatkozó pályázati kiírás, ill. az ez alapján készült ajánlat(ok) ennek figyelembe vételével készültek, a Vállalkozó részéről feltételezve ezek szükséges mértékű meglétét, ill. egyszerű elérhetőségét. A terv elkészültét követően - utólag - megállapítható, hogy számos fontos és nélkülözhetetlen "alapanyag" valóban a tervezők rendelkezésre állt, ill. hozzáférhető volt, mint például a vízforgalmi vizsgálatok eredményei, vízminőségi adatok, stb. Ugyanakkor számos témakörben hiánypótló jellegű vizsgálatokat, felméréseket is el kellett végezni, ill. bizonyos alapadatokat a tervezési munka során több alkalommal is felül kellett vizsgálni, mint például a felszíni és felszín alatti vízkészletek számbavétele, települési 1098