A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Koch György–Szalay Miklós–dr. Varga István: Felső-Bácska vízgyűjtő-gazdálkodásának tervezése

második csoportba kerültek besorolásra. Ezek megvalósítása az első csoportbeli megoldásokat követően javasolható. Az egyes csoportokon belüli sorrendet a megoldandó problémák prioritásai határozták meg, amelyeknek becslése a következő minősítési szempontok alapján történt: (A zárójelekben lévő számok az adott szempont vízgyűjtőre becsült súlyát jelentik.) 1. A problémát magába foglaló vízgazdálkodási rész-teriilet jelentősége a vízgyűjtőn; (0.15) 2. Az adott probléma milyen mértékben akadályozza az érintett teriilet vízgazdálkodási célkitűzéseinek megvalósulását. (0.125) 3. Az adott probléma milyen mértékben akadályozza az érintett tenilet környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósulását.(0.125) 4. Az adott probléma milyen mértékben akadályozza az érintett terület természetvédelmi célkitűzéseinek megvalósulását.(0.125) 5. Az adott probléma milyen mértékben akadályozza a térség területfejlesztési célkitűzéseinek megvalósulását. (0.125) 6. A probléma területi kiterjedése, az érintett lakosság száma.(0.2) 7. A probléma milyen mértékben és számban oka, forrása más problémáknak is.(O.l) 8. A probléma vízgyűjtőn túlmutató következményei, kihatásai.(0.05) Az "első csoportba" sorolt megoldási lehetőségekre vonatkozóan - a szakmai és a társadalmi konzultációk eredményeire is támaszkodva - a következő jellemzők is megjelölésre kerültek: - az adott megoldás megvalósításának javasolt időhorizontja - rövidtávon (1-2 év), vagy középtávon (3-6 év) tervezhető volta; - a megoldások jellege - megvalósítandó (feladat), ill. megvalósítható (lehetőség) - a megoldásokhoz tartozó érdekeltségi szintek - a felelősök (csak feladatnál!), a kezdeményezők (lehetőségnél), valamint az érintettek és a tényleges, vagy javasolt költségviselők. Az adott csoporton belüli megoldások sorrendje egyben a javasolt prioritási sorrendet is tükrözi. A "nem szerkezeti" jellegű megoldások (műszaki és jogi szabályozások, térségi szerveződések, tervezés, egyéb intézményi beavatkozások) szükségszerűen meg kell, hogy előzzék a "szerkezeti" jellegű megoldásokat, a tényleges műszaki beavatkozásokat. Az érdekeltségi szintek a különböző megoldások megvalósításában (várhatóan) közreműködőket jellemzi. Ezek közül a "felelős" a már valamilyen szinten elhatározott, előirányzott megvalósításhoz kijelölt 1097