A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Ijjas István Zsolt: A Maros vízgyűjtő magyarországi területének vízgyűjtő-gazdálkodási terve

vízminőség területén jelentkeznek. Jelenleg a folyó vize a jelentős bakteriális szennyezettség miatt nem minden esetben alkalmas a fürdési és vízi sportolási célokra. A vízgyűjtő területén 47 hévízkút található. A kutakat sokrétűen hasznosítják, közülük legtöbbet - 16 kutat - a lakossági és a mezőgazdasági vízellátás vesz igénybe. Magát a melegvizet hasznosítják 6 kúttal Makó, Mezőhegyes, Tótkomlós, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes és Battonya fürdőiben, az iparban (Orosháza, Nagylak) 3 kút technológiai célokat lát el. A 60 cC feletti hőmérsékletű hévizekben rejlő geotermikus energiát hasznosítják a mezőgazdasági üzemek Szeged, Deszk, Makó, Tótkomlós, Végegyháza és Orosháza kertészeti-, valamint Földeák, Pitvaros állattenyésztő telepek fűtésére, összesen 12 kúttal. A kommunális távfűtés céljait szolgálja Makón 3 hévízkút, amelyből kettő a városi kórház, egy pedig a városközpont lakásait, közintézményeit látja el geotermikus energiával. Az 1995-96-os évek átlagában a kitermelt hévíz mennyisége 2,5 millió m

3/év. Ebből a mezőgazdasági fűtés 1,1 millió m

3/év, a filrdők vízellátása 0,6 millió m

3/év, a távffités 0,7 millió m

3/év, az ivóvízellátás az iparral együtt 0,2 millió m

3/év hévizet igényelt. A használt hévizek belvízlevezető csatornákba kerülnek, amelyek a vizet a Tisza és a Maros folyókba szállítják. Az ivóvízként, illetve fürdővízként felhasznált hévizek kommunális szennyvizekkel keveredve jutnak a felszíni befogadókba. A természetvédelmi területek közül a Kardoskúti Fehértó vízigényének kielégítése jelent problémát: a sekélyvizű tó a vonuló madárpopulációk számára kiemelkedő jelentőségű az Alföldön. Vonulási időszakban (februármájus, illetve szeptember-november) a tó megbízható vízellátásának problémáját meg kell oldani. A tápanyag feldúsulásának és a vízinövényzet túlzott elszaporodásának megakadályozása érdekében a gyakori nyári kiszáradás (legalább minden második évben) előnyös. 3.4 VÍZI ÉS VÍZPARTI KÖRNYEZETVÉDELEM A vizsgált térségben a településekre jellemző a csatornázottság alacsony aránya- A kommunális szennyvizek talajba történő elhelyezése (szikkasztása) miatt elsősorban a települések környezetében jelentős mértékű a talajvíz szerves anyagokkal, nitrogénnel és foszforral történő terhelése. Ez esetenként a vízfolyásoknál is jelentkezik (pl. Szárazéri főcsatorna településeken belüli szakaszai). A vizsgált térségben a teljes körű közüzemi vízellátottság mellett mindössze 7 település rendelkezik szennyvízelvezető és tisztító rendszerrel. Az 1059