A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Ijjas István Zsolt: A Maros vízgyűjtő magyarországi területének vízgyűjtő-gazdálkodási terve

összességében 106 km hosszúságú szennyvízcsatorna hálózatra 8.878 lakás van rákötve. Problémát jelent, hogy az elkészült szennyvízcsatorna hálózat mellett 1.777 olyan ingatlan van, amely nincs rákötve a közcsatorna hálózatra, bár annak lehetősége adott. A csatornahálózathoz kapcsolódó szennyvíztisztító telepek összes kapacitása 13.592 m

3/d. Ebből 3.042 m

3/d jelenleg csak mechanikai tisztítást biztosít az érkező szennyvizeknek. A szennyvíztisztító telepekre kerülő átlagos szennyvízmennyiség 8.191 m

3/d, az átlagos terhelés tehát a kapacitásnak mindössze 61,6 %-a. A települési szennyvíztisztító telepek közül 3 helyen van lehetőség a szippantott szennyvizek fogadására. A telepekre kerülő szippantott szennyvizek átlagos mennyisége: 70,0 m

3/d. Fontos kihangsúlyozni, hogy még a Maros hordalékkúpon sem várható a települések teljes belterületére kiterjedő szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, ezért - ahol ezt a talaj és talajvízviszonyok illetve a vízbázisok védőidoma nem zárja ki, a szakszerű közműpótló megoldás továbbra is elfogadható szennyvíz-elhelyezési mód lesz. 1990-től kezdődően az privatizációs folyamatok beindulásával az ipari vízhasználatok csökkenő tendenciát mutatnak, s ennek következményeként csökkent a kibocsátott szennyvizek mennyisége is. Néhány helyen a környezetvédelem igényeit is kielégítő fejlődés jelei tapasztalhatók. A vízgyűjtőterületen elhelyezkedő településeken a lakossági hulladék elhelyezése szempontjából a befogadóképesség alapján kritikus helyzetű 6 település. Hat település esetében a hulladéklerakó közvetlenül csatorna mellett helyezkedik el, veszélyeztetve a felszíni vízkészletet. A felszín alatti vizek veszélyeztetettsége 9 községi hulladéklerakó esetében mutatható ki. A hatósági felmérések szerint a települések 70 %-ánál tapasztalható illegális szemétlerakóhelyek megjelenése is. A diffúz terhelések fő forrása a mezőgazdaság. A műtrágya-felhasználás csökkenése ellenére a csatornákban megfigyelhetők az eutrofizáció jelei, ami arra utal, hogy a tápanyagok továbbra is bekerülnek a felszíni vizekbe és a talajvizekbe. 3.5 A VÍZGYŰJTŐ REGIONÁLIS KAPCSOLATAI A Maros hordalékkúp felszín alatti vízkészletei alapvető fontosságúak nemcsak Békés megye vízgyűjtőre eső része, hanem a megye annál nagyobb, középső és északi területeinek egészséges ivóvízzel való ellátása szempontjából is. Ezt a regionális kapcsolatot kiemelten szükséges kezelni és különös figyelmet kell fordítani a Maros hordalékkúp sérülékeny földtani környezetű vízbázisai védelmére, amelyre a Í249/1995. számú Kormány 1060