A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

3. IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME - dr. Böcker Tivadar–dr. Hidasi János: A villányi vízbázis biztonságba helyezési terve

alakulnak, s mint ilyenek feloldódnak: Ennek következtében nem csak a kalciumés a magnéziumion-koncentráció, hanem a hidrogén-karbonátion-koncentráció is megnő. Ugyanígy oldódhat a vas és mangán is. A vas a kőzetet alkotó ásványokból, vagy a villányi vízbázis esetében a homok kvarcszemcséinek felületén kivált limonit vagy hematit, esetleg pirit-markazit leoldódásával kerülhet a vízbe. A kénhidrogén a vízben oldott szabad szénsav hatására fém-szulfidokból keletkezhet, miközben fém-karbonát képződik, vagy kéntartalmú szerves anyagok bomlásával is keletkezhet. A vas és mangán üledékes körülmények között általában nem ferro- alakban, hanem a magasabb oxidációs fokú ferri- vas(III) és mangán(lV) formában van jelen. A redukciós környezetet részben a szerves anyagok bomlása, részben a talaj mikrobiológiai komponensei biztosítják. így lehetőség nyílik az oldott mangán- és vasionok talajvízbe kerülésére. Az oxidok a vizes közegben első lépésben hidroxidokká alakulnak. A karbonátok szintén hidrogén-karbonáttá alakulva oldódnak. A természetes vizekben található vas- és mangánvegyilletek kémiai összetétele függ a pH-tól és a vízben lévő oxigén mennyiségétől. A vas(II)-hidrogén-karbonát és mangán(II)-hidrogén-karbonát csak oxigénmentes talajvízben lehet jelen, mert oxigéndús közegben vas(III)-oxid-hidrát (limonit) formájában kiválik. Ezért alacsonyabb a Villány-Pogányi vízfolyás vas- és mangántartalma. Mivel jól oldódik a vas(II) és a mangán(II) kloridja, nitrátja és szulfátja, valamint a humátok is, és a vizsgált villányi talajvizek tartalmazzák ezeket az anionokat, az oldatban tartást ezek az anionok teszik lehetővé a szén-dioxid-tartalom csökkenése után is. 5.3.2. Nitrogéntartalmú kémiai komponensek A villányi vízbázis környezetében mélyült kutak vízéből többnél sikerült az ivóvíz szabványban megengedettnél nagyobb mennyiségű ammóniumot, nitritet és nitrátot kimutatni. Tekintettel arra, hogy ezen alkotók egymásból keletkezhetnek genetikai vizsgálatukat egyszerre tárgyaljuk. Az ammóniumion a talajvizekbe általában a felszínről, vagy a felszín közeli talajrétegen átszivárgó csapadékvízben oldva kerülhet. A származása leggyakrabban két folyamatra vezethető vissza. Az egyik, a mezőgazdaságilag művelt területek tápanyag utánpótlását szolgáló trágyázás. A másik a különböző eredetű állattenyésztési, illetve a hulladéklerakás maradékaiból elszivárgó oldatok. A természetes állati eredetű szerves trágya jelentős mennyiségű különböző vegyületek formájában kötött nitrogént is tartalmaz. A hígtrágya főként ammóniát és karbamidot tartalmaz. Ezek vízoldékonyak, elszivárogva rögtön a talajvízbe jut537