A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

3. IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME - dr. Böcker Tivadar–dr. Hidasi János: A villányi vízbázis biztonságba helyezési terve

hatnak. A szilárd szerves trágya főként fehérjékben kötött nitrogént tartalmaz. Habár ezeket a szerves anyag utánpótlását szolgáló trágyaféléket a felhalmozás után érlelik, azaz egy olyan biokémiai folyamaton megy át, melynek során oldhatóvá válik, részben a csapadékvíz oldó hatásának kitéve. A talajerő utánpótlás másik útja a műtrágyázás. Az ammónium-nitrát hatóanyagot kalcium-karbonáttal keverve szórják a felszínre szárazon, vagy oldva locsolják szét. A vízben oldódó anyag egy részét a növények hasznosítják, más része a mélyebb víztároló rétegek felé szivárog, vagy a felszín közelében a víz elpárolgása révén visszamarad. Az ammóniumion - jól oldódva a vízben - messzire eljuthat. A talajban lévő szilárd talajszemcsék, a kolloid alkotók és az ezek pórusterét kitöltő vizes oldatok, valamint gázhalmazállapotú összetevők (melyek közül az oxigén és a szén-dioxid) játsszák a főszerepet. A három halmazállapotú alkotó határfelületén lejátszódó biokémiai folyamatok az ammóniumion nitrit-, illetve nitrátionná alakulását eredményezi. A nitrogének a természetbeni körforgásában különböző mikroorganizmusok vesznek részt (baktériumokból, gombákból álló biomassza). Ezek oxigén jelenlétében a szerves anyagok aminosav-tartalmát, illetve az ammóniát nitritté, majd nitráttá alakítják. Az első lépés általában az ammonifikáció. A Pseudomonas fajok közreműködésével az alábbi folyamat játszódik le: 2 NH

2CH

2COOH + 30

2 4C0

2 + 2H

20 + 2NH Tehát a közvetlenül bekerülő ammónia mellé még a szerves anyagok bomlása során képződik is ammónia (növényi és állati eredetű hulladékból, trágyából, a legelőre jutó állati ürülékből). Az ammóniatartalom nagy része a talajban élő további baktériumok, kékmoszatok és sugárgombák tevékenységének következtében továbbalakul nitritté, illetve nitráttá. A nitritté alakulás folyamata a nitrifikáció. A keletkező nitritiont a Nitrobacter fajok tovább oxidálják nitráttá. A szennyeződés méretétől, a talajvíz mélységétől, a csapadék- és a beszivárgó víz mennyiségétől, valamint a talaj hőmérsékletétől függő folyamat eredményekéntjön létre az a szerves eredetű nitrogént is tartalmazó oldat, amely a talajvízbe jutva, és azzal keveredve létrehozza az aktuális összetevőket. A fenti szennyeződések okozói a mezőgazdaságban használt vegyszereken, növényvédő szereken kívül egyéb szennyező anyagokból is származhat, például ide ürítette tartalmát a szippantó autó, és a falu lakosai is számtalanszor, mind a mai napig használják hulladéklerakónak. 538