A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

3. IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME - dr. Böcker Tivadar–dr. Hidasi János: A villányi vízbázis biztonságba helyezési terve

rendszeresen magas a nitrát, a nitrit, a szulfát és a klorid mennyisége, amely együtt jár a magas fajlagos vezetőképességgel. Időszakosan magasnak adódik az ammóniumion-koncentráció és a kémiai oxigénigény is. Elkészült a területen vélt és feltételezett szennyező források által mérhető vízszennyeződéseket bemutató izovonalas térképek is. 5.3. A VÍZBÁZIST SZENNYEZŐ FORRÁSOKBÓL A TALAJVÍZBE JUTÓ SZENNYEZŐDÉSEK Az állattartás és legeltetés következtében a megfigyelő kutak egy részében kimutatható mértékben megjelenő, az ivóvízszabvány értékeit meghaladó mennyiségű nitrát, ammónium és nitrit szennyeződés volt kimutatható. A jelentős menynyiségü szerves anyagot a kémiai oxigénigény magas értéke is igazolja. Ezen szennyeződések növekedése kapcsolatba hozható a víz mangán- és vastartalmának megnövekedésével is. Jelentős vízszennyeződés mutatható ki a vasúti töltésen túli illegális szemétlerakó kútjaiból. (Az illegális hulladéklerakás mind a mai napig folytatódik:) A víz rendkívül magas vas- (5.93 mg/l) és mangántartalommal (2.12 mg/l), jellemezhető. Ez az érték a megengedettnek több, mint tízszerese. A szulfát- és kloridtartalom is többszöröse az engedélyezhetőnek. Ugyancsak magas az oxigénfogyasztás, és esetenként az ammónium is. A település szemétlerakójából a Villány-Pogányi vízfolyás irányába induló szivárgó vizek is káros szennyezőkkel terheltek. A talajvíz itt magas kémiai oxigénigényt, nitrát, szulfát, esetenként klór komponensek nagy mennyiségét mutatják tartósan. Az elemkoncentráció térképeket a 7.-9. ábrákon mutatjuk be. 5.3.1.Vas, mangán A vízben oldott sók mennyiségét és minőségét főként a vízzel érintkező talaj minősége, kisebb mértékben pedig a vízben oldott gázok (CO2, SO2 stb.) határozzák meg. A kőzetek vízben gyakorlatilag oldhatatlanok. Egyes kőzetek vagy azok ásványai közül egynéhány igen kis mértékben oldódik, mint például a mészkövet alkotó kalcit vagy a dolomitból a MgCÜ3 desztillált vízben 0.014 mg/l, illetve 0.062 mg/l mennyiségben oldódik. Ugyancsak oldódni képes a löszben található, és annak 20-25%-ban alkotórészét képező kalcittartalma is. A talajon keresztülszivárgó víz a talaj felső rétegeibe kerülő növényi, állati maradványok (Villány vízbázisának környezetében a legelő juhnyáj anyagcsere termékei is) bomlása és a gyökérlégzés következtében jelenlévő szén-dioxid a korábban említettnél jobban oldhatja a kalcium- és magnézium-karbonátot, mivel azok hidrogén-karbonáttá 536