A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

3. IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME - dr. Böcker Tivadar–dr. Hidasi János: A villányi vízbázis biztonságba helyezési terve

dolomitból épül fel, és márgás közbetelepülésekkel jellemezhető. A formáció kőzeteinek vastagsága 100-370 m között változhat. Erre a karsztosodásra is hajlamos karbonátos kőzetcsoportra üledékfolytonosan egy kb. 20 m-es, bizonytalan korú, felső-triász - alsó-jura vastag tarka agyag, agyagos dolomit, homok kőzetcsoport települ. A dolomitmárga és dolomit, továbbá agyagos aleurit és a szürke homokos aleurit, a kvarchomokkő váltakozásából felépülő rétegsor a Mészhegyi Homokkő formáció. A hiányos mezozoós rétegsorra fiatal, pannon homok - agyag váltakozásából felépülő rétegsor következik. A maximálisan 80-100 m vastag medenceperemi üledékek diszkordánsan települnek a mezozoós felszínre. A pannóniai üledék abráziós durva konglomerátummal indul. A konglomerátumra fehér, piszkosfehér, világosszürke mészmárga települ. A mészmárgára vastag szürke agyagmárgaagyag települ, amelyre homokos-agyagos képződmények ritmikus váltakozásából felépülő sorozat következik. A pannóniai agyag-homok összletre 1-2 m vastag szárazföldi keletkezésű vörösagyag rakódott. Erre a pleisztocén levegőből kiülepedett, szárazföldön felhalmozódott lösz települ. A lösz felhalmozódására nyugodt környezet volt jellemző. A típusos makroporózus lösz vastagsága elérheti az 5-7 m-t. A vízfolyások környezetében a holocén - pleisztocén alatt a hegységekből lezúduló folyók a mélyebben fekvő részeket előbb közepes és finomkaviccsal, majd homokos képződményekkel töltötte fel. A kavicsképződmények vastagsága 5-7 ni között változhat. A homok 1-2 m vastagságot érhet el. A törmelékes sorozatot 1-2 m vastag, szürke színű agyag, vagy agyagos homokképződmények szakítják meg. A mélyebb részeken az üledék képződését a pleisztocén lösz átmosott, áttelepített anyaga zárja. A kavics anyaga uralkodóan kvarc és kvarcit. A jól kerekítettség a jellemző. A kavics felülete jól koptatott, gyakori a víztiszta, átlátszó szemcse, de jelentős mennyiségben képviselik a vörös-meggyvörös mázas bevonattal jellemezhető változatok is. A kvarc-kvarcitkavics lepusztulási területe minden valószínűség szerint a perm-alsó-triász vöröshomokkő területe lehetett. A kova anyagú kavicsok mellé 2-5%-ban alig koptatott szürke, piszkosfehér vagy barnásszürke dolomit és mészkő anyagú és finomszemcsés, erősen csillámos homokkő kavics társul. A koptatott kavicsanyaghoz gyakran keveredik alig koptatott, általában hasadási síkok mentén aprózódó, rózsaszínü-húspiros földpáttörmelék, amely minden valószínűség szerint a Mórágyi-gránit lepusztulásából került a vízgyűjtő területére. A kavicsos rétegek közé települő homokrétegek anyagában a jól koptatott kvarc dominál. A homok szemcsék felületét gyakran sárga-sárgásvörös limonitos 528