A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

3. IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME - dr. Böcker Tivadar–dr. Hidasi János: A villányi vízbázis biztonságba helyezési terve

lepedék borítja. A limonitos bevonat helyenként szürke, pirit-markazit bevonattá redukálódik. A homok laza, széteső. A durva törmelékes sorozatba változatos vastagságú és helyzetű agyagos képződmények települnek. A szürke színű általában finom homokkal kevert agyag ülepedett le. A lepusztulási energia csökkenésének periódusait, vagy a patakok mozgási energiájának csökkenésével magyarázható üledékképződés. Az agyag gyakran zár magába karbonátos anyagú közelhegységi törmeléket. A mezozoós karbonátos kőzetek tömege adja a Villányi hegység karsztos víztározóját. A dolomitok, meszes dolomitok többsége erősen repedezett. A repedések, hasadékok szállítják a fluidumot. A mészkőváltozatok inkább kioldásos üregek, hasadékok megjelenésével válnak vízvezetővé. A triász, jura, kréta kőzetek mindegyike karsztosodott, és része a Villányi hegységi karsztrendszernek. A pannon dobostortaszerüen épül fel vízrekesztő agyag - márga és vízvezető homok - homokkő rétegek váltakozásából. A vízvezető rétegek egymás közötti kapcsolatot a rosszabb vezetőképességű agyagokon, vagy a jobban vezető tektonikai vonalakon keresztül tartják. A terület földtani térképe a 2. ábrán látható. A talajvíz a dombvidéki részeken a löszös eredetű rétegekben alakul ki. A síkvidéki, medence jellegű területeken a kitöltő folyóvízi üledékek zárják magukba a talajvizet. A karsztvíz a vízvezető pannon és pleisztocén törmelékes képződményekkel kommunikálhat, ha közvetlenül érintkeznek. A vízbázist holocén - pleisztocén vízadó kőzetekre telepítették, mely lényegében felső védelem nélküli, a beszivárgásnak közvetlenül kitett talajvíz. A vízmű előzetesen becsült vízgyűjtőjén a talajvíz járásra, a felszíni és a talajvíz kapcsolatára vonatkozóan vagy nem, vagy csak szórványos adatok volta. Ezért a később bemutatandó szennyező források feltárására 8 db fúrást mélyítettünk, melyből 7 db-ot ideiglenes megfigyelő kúttá építettünk ki. A fúrásokból talaj és vízmintákat vettünk, melyeket kémiai elemzéseknek vetetünk alá. A vízminták többségéből mikrobiológiai vizsgálatok is készültek. A kutak kiépítésekor vett vízminták kémiai összetevőinek vizsgálatait, azaz a téli mintavételeket tavasszal és nyáron is megismételtük. A kapott eredményeket táblázatokban, az egyidejű adatsorokat izovonalas térpépeken ábrázoltuk. 529