A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

3. IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME - dr. Böcker Tivadar–dr. Hidasi János: A villányi vízbázis biztonságba helyezési terve

A VILLÁNYI VÍZBÁZIS BIZTONSÁGBA HELYEZÉSI TERVE DR. BÖCKER TIVADAR - DR. HIDASI JÁNOS ENVICOM Kft. 1. ELŐZMÉNYEK, ISMERETEK A VÍZBÁZISRÓL 1997-ben a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság több veszélyeztetett földtani helyzetben lévő ivóvízbázis között a korábban elkészült általános metodika alap­ján pályázatot írt ki a Villányi ivóvízbázis biztonságba helyezési tervének elké­szítésére. A pályázat nyertese az ENVICOM - GEOPROSPER Kft-k konzorciuma volt. A Vízügyi Igazgatóság előzetes is mertetőjében a magas vas- és mangántarta­lom mellett mérsékelten magas nitrát-tartalmat jelzett. A talajvízadót murvának tüntették fel. Előzetesen a VÍZIG a termelő kút környezetében több potenciális szennyező-forrás listáját adta át. A munka a helyszín részletes bejárásával, valamint a korábbi földtani, víz­földtani ismeretek értékelésével kezdődött. 2. VILLÁNY ÉS KÖRNYEZETÉNEK FÖLDTANI ÉS VÍZFÖLDTANI FELÉPÍTÉSE Villány község a Villányi hegység nyugati oldalán fekszik. A település és kör­nyezetének földtani felépítését mezozoós és fiatal kainozoós kőzeteken kívül negyed időszaki képződmények adják. A hegység felszínközeli, alaphegységi vonulatának felépítésében triász-, jura-, és kréta képződmények vesznek részt, de mindhárom időszak csak hiányos kifej­lődésű üledéksorokkal. A földtani középkor képződményei a hegységben pikke­lyesen tolódtak egymásra, így ezek mind függőlegesen, mind vízszintes irányban ismétlődnek. A terület földtani szelvényét az 1. ábra mutatja be. A triász képződmények a Villányi hegységben uralkodóan dolomit formájában jelenik meg. Az elzárt lagúna fáciesben képződött dolomit a Templomhegyi Do­lomit tagozat. A vizsgált területen a felszínen ez az ismert, legidősebb képződ­mény. A Templomhegyről ismert ladini dolomit, amely dolomitból és meszes 527

Next

/
Thumbnails
Contents