A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Csaba Levente: Szennyvízöntözés lehetősége Magyarországon és a szomorú valóság

A Mélyépterv több összehasonlító elemzést végzett a különböző település méret mellett keletkező szennyvíz biológiai tisztításának, a szántóföldi hasznosításának és a faültetvénnyel hasznosított felületi öntözőtelepi elhelyezésének értékelésére. Az elemzés és a gyakorlati tapasztalat alapján megállapítható, hogy szántóföldi esőztető szennyvíz öntözőtelep csak 10.000 - 20.000 m

3/d szennyvízmennyiség esetén valósítható meg gazdaságosan. Az esőztető öntözőtelep méret öntörvénye alapján 800-1500 ha-as öntözőtelep építhető optimálisan egy öntözőszivattyú teleppel ellátva. A két szennyvízmennyiség ezt a két szélső öntözőtelep méretet adja. Ilyen település méret igen sokszor fordul elő a nagy Alföldön, Magyarország csapadékszegény vidékén, mint pl. Karcag, Cegléd, Nagykörös stb., de az ország más területein is. Amennyiben a környezeti adottságok lehetővé teszik az öntözést, ezt a megoldást lenne célszerű alkalmazni ilyen esetekben. A 3.sz. rajzon egy tipikus szántóföldi esőztető szennyvíz öntözőtelepi elrendezést ismertetünk, a technológiai tárolóval biztonsági nyárfással. Az is bebizonyosodott, hogy speciális célú öntözőtelepek esetén minimálisan 1.000 - 5.000 m

3/nap szennyvizet termelő településen lehet még gazdaságosan esőztető öntözőtelepet kialakítani, pl. hibridkukorica, gyógynövény, stb. hasznosítás mellett. Az összehasonlító elemzés azt mutatta, hogy a szennyvízhasznosító szántóföldi öntözőgépek a szükséges biztonsági és technológiai létesítményeik miatt közel azonos beruházási költséggel valósíthatók meg, mint a műtárgyas biológiai tisztítótelepek, azonban üzemelési költségeik lényegesen alacsonyabbak. Ezeknél a településméreteknél, illetve szennyvízmennyiségeknél a faültetvény hasznosítású felületi öntözőtelep a legkisebb beruházási költséggel valósítható meg. Ennek ellenére ezeken a helyeken elsősorban a szántóföldi szennyvízhasznosítás üzemi lehetőségét kell keresni, s amennyiben nincs üzemi fogadókészség a faültetvény hasznosítású felületi öntözőtelepet, más néven nyárfás szennyvízelvezető telepet célszerű megvalósítani. Mezőgazdasági és környezetvédelmi cél Magyarországon, hogy növelni kell a szántóterület rovására az erdő területet. Jó lehetőséget biztosít a többnyire kis termőképességü laza homoktalajok ésszerű hasznosítására is az ismertetett környezetvédelmi cél kiszolgálásán kívül a nyárfás szennyvízelhelyezés. Az újabb csatornázási szennyvíztisztítási hullámban elsősorban a kis településeket helyezték előtérbe. A kis települések esetén különösen igaz, hogy amennyiben a környezeti adottságok megfelelőek a nyárfás szennyvízelhelyezés a legcélravezetőbb megoldás. Az l.sz. rajzon ismertetjük a nyárfás szennyvíz elhelyező telep, egy jellegzetes, gyakorlatban jól bevált kialakítási módját. 867