A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Csaba Levente: Szennyvízöntözés lehetősége Magyarországon és a szomorú valóság

A szennyvízelhelyező telepek tulajdonképpen talajbiológiai tisztítótelepek, hiszen itt a talaj végzi a szennyvíztisztítását, pontosabban a talajban élő mikroorganizmusok bontják le a szennyvíz szerves szennyezőanyagait. A bomlás közben felszabaduló növényi tápanyagokat általában a termesztett növénykultúrák, itt pedig a telepített fafaj hasznosítja. Kis települések esetén általában 5-15 hektáros faültetvénnyel hasznosított szennyvízelhelyező telep szükséges, ami általában könnyen biztosítható bármely település közelében. A felületi öntözés megvalósítását sok esetben akadályozza, hogy nincs erdőművelési ágú terület, illetve szántón nem engedélyezik erdő telepítését, ugyanakkor a környezeti adottságok megfelelőek lennének a szennyvíz elhelyezésére. Az is előfordul, hogy tájvédelmi okokból nincs lehetőség a szennyvíz felületi (árokban, barázdában, öntözött sávban) elhelyezésére. Ilyen esetekre dolgozták ki a felszín alatti öntözést (helytelenül altalaj öntözést), amely hét éve üzemel Fulókércsen. A Balaton vízgyűjtő V. régiójának szennyvízelhelyezését a Mélyépterv ily módon javasolta egy koncepció tervében megvalósítani. Az így kialakított rendszer nem sérti sem a tájvédelem, sem a környezetvédelem elvárásait, hiszen a felszínen nem jelenik meg szennyvíz, sem az öntözőelem - ami ez esetben perforált talajcső - csupán a szabályozó műtárgyak, melyek közvetlen a felszín magasságában találhatók. A 2.sz. rajzon a felszín alatti szennyvíz elhelyező telep elvi kialakítását mutatjuk be, a terep magas pontján elhelyezett kiegyenlítő tárolóval. Ez az öntözési mód 10%-nál nagyobb esésű területen is alkalmazható úgy, hogy a szivárogtató talajcsöveket a rétegvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Szőlő- és gyümölcsültetvény öntözésénél alkalmazzák a csepegtető öntözést, ami igen víztakarékos öntözési mód. Arid területeinken, különösen Albertirsa térségében - ahol természetesen nagyobb vízfolyás nem áll az öntözés rendelkezésére - terjedt el ez a módszer, ill. az afrikai ültetvényeken. Ilyen helyeken a biológiai tisztítás utáni szennyvizet lehet csak használni, ugyanis a különböző kialakítású csepegtető testek érzékenyek a szennyeződésre. Még a nyersvizet, vagyis természetes vízfolyásból használt öntözővizet is csak kezelés, szűrés után lehet ily módon kiöntözni. A tisztított szennyvíz csepegtető öntözőtelep elvi kialakítását 4. sz. rajzon ismertetjük. Badacsonyban épült egy csepegtető öntözéssel üzemelő kísérleti szennyvíz elhelyező telep 1984-85-ben. Az eredeti felületet elsősorban a szőlőtermesztés technológiai igényeinek megfelelően teraszirozták, ahol a teraszok a rétegvonalakkal közel párhuzamosan haladnak. Az előtisztított szennyvíz elosztó vezetéke a szőlősorok vonalában haladt, s a csepegtető testek közvetlenül a szőlőt öntözték. 868