A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Csaba Levente: Szennyvízöntözés lehetősége Magyarországon és a szomorú valóság

SZENNYVÍZÖNTÖZÉS LEHETŐSÉGE MAGYARORSZÁGON ÉS A SZOMORÚ VALÓSÁG DR. CSABA LEVENTE MÉLYÉPTERV Komplex Mérnöki Rt. 1. BEVEZETÉS Több felmérés bizonyította, hogy Magyarország területének nagyobb hányadán van lehetőség a szennyvíz megfelelő előkezelése utáni nyárfás elhelyezésére, vagy szántóföldi hasznosítására. Az egyes szennyvízöntözési technológiák (1. 2. 3. 4. sz. rajz) alkalmazási lehetőségeit, egy morfológiai, agronómiai, vízvédelmi, geológiai, természetvédelmi és talajtani adatok alapján összeállított térképrészleten ismertetem, ami bizonyítja a korábbi felméréseket. (5.sz. rajz) Ugyancsak jellemző az éghajlati vízhiány eloszlása helyszínrajz (5,sz. rajz), amely a hegyes vidékeket kivéve tetemes vízhiányt bizonyít, s felhívja a figyelmet az öntözés szükségességére, esetünkben lehetőségére. Kisebb településeket kivéve - ahol még mindig épül szennyvízelhelyező telep - nagyobb városainkban megépült szennyvízöntöző telepeket (Gyula, Kecskemét, Cegléd) fokozatosan szüntetik meg, vagy legalább is szerepüket csökkentik a teljes biológiai tisztítás megvalósításával. 2. TELJES ÉRTÉKŰ TERMÉSZETES SZENNYVÍZELHELYEZÉSI HASZNOSÍTÁSI MEGOLDÁSOK A szennyvízféleségek közül a települési szennyvíz adja a legnagyobb mennyiséget. Az utóbbi években igen sok településen a támogatási rendszernek köszönhetően megépült vagy épülőben van a csatornázás, illetve szennyvíztisztítás. Nagy jelentősége lett volna már az elmúlt években is a természetes szennyvíztisztítás módszereit ismertetni a települések önkormányzatai előtt, hiszen sok esetben a legdrágább biológiai tisztítási rendszereket választották, holott a környezeti adottságok egyszerűbb, olcsóbb megoldást is lehetővé tettek volna. 866