A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Zellei László–Sziebert János: Mederérdességi paraméter meghatározása vízszállító képesség modellezéséhez

féle iterációval oldja meg, számítási szakaszokra és időszakokra bontva a medret és a folyamatot. Az eljárás valós medergeometriai adatbázissal dolgozik, szakaszonként és szelvényen belül is változó mederérdességi paraméterek megadása lehetséges. A modell felépítése A modell a 79+500-as szelvényig az 1997 évi állapotrögzítésből származó keresztszelvény adatokat tartalmazza. A 79+500 - 74+400 fkm szelvények között ismét régebbi mederadatokat tartalmaz, alatta a 72+000 szelvényig felmérési adat híjján a tervezési mintakeresztszelvényeket használtuk. A 72+000 és a 41+000 szelvények között a megbízó által a rendelkezésünkre bocsátott 1998 évi mederállapot felméréskor készült szelvényeket alkalmaztuk. A 107+500 szelvényben a Kis-Koppány, a 79+444 szelvényben a Kapós csatlakozik a Sió csatornához. A Kis-Koppány 1000 m-es mederszakasza szintén mintakeresztszelvényekkel dolgozik, mivel a Sió főmedrének hidraulikai viszonyaira nincs közvetlen hatással, a Kapós régebbi felmérési adatokból generált keresztszelvényeket tartalmaz, amely nem befolyásolja felette lévő mederrész hidraulikai viszonyait. Az egyes modell szakaszok határait a helyszíni bejárások, a keresztszelvényadatok és a KDT VÍZIG által elvégzett vegetációs állapotrögzítés figyelembe vételével határoztuk meg. A modell határfeltételei A modell illesztéséhez szükséges adatok nyerése céljából a KDT VIZIG-gel párhuzamosan több alkalommal vízhozammérést és az 1998 novemberi vízeresztés során vízfelszín lejtés méréseket végeztünk. A Sió felső szakasz vízjárása a Balaton vízszintszabályozás céljainak alárendelt, ezért ritka a tartós, magas vízhozam, a vizsgálati időszakban lényegében két alkalommal, 1998 március és november hónapokban volt alkalmunk helyszíni mérésekre. A modellezés során illesztési határfeltételi vízhozamokként a modell főágának felső végén, a Siófoki zsilipnél lépcsőzetesen emelkedő vízeresztést feltételeztünk ( 32, 44, 56 m

3/s értékekkel) olyan hosszú konstans vízhozamú időszakokkal, hogy a számított szakasz alsó végén is legyen állandó vízhozamú vízkilépés és ezzel a vizsgált állapotok permanensnek legyenek tekinthetők. A modell alsó határfeltételének a vizsgált szakasz alatt mintegy 40 kilóméterrel kialakuló duzzasztási szintet (86,50 mBf) adtuk meg. 482