A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Zellei László–Sziebert János: Mederérdességi paraméter meghatározása vízszállító képesség modellezéséhez

A kaliUálási vúhocanick hossz-szelvénye Kis-Koppány Sófokiznl r 118 113 108 103 96 93 88 83 78 73 sarlváiy fkm Q1- 02 Q3 1. ábra A Kis-Koppány befolyó vízhozama 2 m

3/s, a Kapós vízhozama 11 m

3/s, és időben állandó, amely azt eredményezi, hogy a modell kifolyó vízhozam idősora mindenkor 13 m

3/s-mal nagyobb mint a befolyó, (l ábra) A modell kalibrálása A modell eredmények közelítése a valóságos folyamatok során kialakuló értékekhez elsősorban a mederérdességi paraméter értékeinek meghatározásán (és módosításán) keresztül végezhető el. A számos alkalmazható formula közül a hazai gyakorlatban elterjedt és az MI-10 291/2 ágazati műszaki irányelvben is előírt un. Manning féle érdességi paramétert (n) illetve annak reciprokát (k=l/n) használtuk. Mederérdességi tényező meghatározása A természetes medrek és földcsatornák érdessége és ezzel vízszállító képességük számos tényező függvénye: • A meder anyaga és a hordalékszemcsék mérete • A keresztszelvény alakja és szabálytalanságai • A vízmozgás rendezettsége • A rézsűhajlás • A sebesség • A vizinövényzet alakja, sűrűsége, nagysága A hatások összetettségéből következően a mederérdességi paraméter tervezési jellemzőkből történő meghatározására jól használható összefüggések nem állnak rendelkezésre. A működő medrek (mederszakaszok) érdességi paramétereit, az MI-10 291/2-ben leírt eljárással, (permanans egyenletes mozgásállapot feltételezésével) helyszíni vízhozam és vízfelszín lejtés mérésekkel és az eredményekből számítással lehet meghatározni, az alábbiak szerint: K^pos 483