A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Zellei László–Sziebert János: Mederérdességi paraméter meghatározása vízszállító képesség modellezéséhez

MEDERÉRDESSÉGI PARAMÉTER MEGHATÁROZÁSA VÍZSZÁLLÍTÓ KÉPESSÉG MODELLEZÉSÉHEZ ZELLEI LÁSZLÓ - SZIEBERT JÁNOS Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás A gazdasági szerkezet átalakulásával a vízügyi ágazat feladatainak, felelőségének és tevékenysége finanszírozásának jellege megváltozott. Az ágazati fenntartási tevékenység köre szűkült, ugyanakkor a vízfolyások kezelői irányában megjelent a fenntartási szaktanácsadás és a kárelhárítás műszaki irányításának felelősége. A társadalom figyelme a természeti környezetbe történő minden beavatkozással kapcsolatban, a módszerek és eljárások igényességének javítását követeli meg. Az ilyen jellegű tevékenységekre fordítható közpénzek csökkenése és a felhasználás fokozott ellenőrzése az üzemeltetési, a fenntartási és kármegelőző tevékenység időciklusonkénti tervezését és elvégzését nem engedi meg. Szükség van a müvek céljaihoz rendelt, állapotfüggő (benőttség, feliszapolódás) kapacitásainak pontos meghatározására, amely lehetőséget nyújt az üzemeltetés, fenntartás szakaszonkénti és keresztszelvényen belüli tervezésére, a természetes vegetáció kímélésével, természetharmonikus műszaki megoldások bevezetésére. A vízfolyásmedrek hidraulikai teljesítőképességének nyomon követésére és ellenőrzésére az üzemelés állapotában általánosan használt módszer a sorozatos vízszint és vízhozammérések eredményei alapján szerkesztett vízhozamgörbék használata. Hasonlóan más vízfolyásainkhoz, a vizsgált Sión, megbízható vízhozamgörbe tulajdonképpen a több mint 120 fkm hosszúságú szakaszon mindössze egyetlen szelvényben Simontornyán áll rendelkezésre. Az előállításához szükséges méréssorozatok időigénye a mederváltozások és különösen a vegetációs időszakon belüli vízszállítóképesség módosulás követését üzemeltetési és fenntartás tervezési időléptékben nem teszi lehetővé. Hasonlóképpen nem alkalmas a távoli vízhozamnyilvántartási szelvények közötti mederszakaszokon kialakuló vízfelszínek meghatározására sem. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen végrehajtott kutatási program célul tűzte ki általánosan alkalmazható módszer alkalmazásának bemutatását a Sió meder példáján, vízfolyások medre és hullámtere vízszállító képessége meghatározására. Az alkalmazott módszer A célból következően a vizsgált mederszakaszokon kialakuló permanens (kvázipermanens) vízmozgási állapotokat vizsgáltuk. A számítógépi modell az egydimenziós vízmozgás leírására használt folytonossági és impulzus egyenlet összetevőinek Preissmann-módszerrel diszkretizált alakjait Newton 481