A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Vermes László: Vízbőség idején gondoljunk a vízhiányra! Szükségünk van-e aszálystratégiára?

• az Öntözött Mezőgazdaságra gyakorolt Aszály Hatásokkal foglalkozó Munkacsoport (Working Group on Impact of Drought on Irrigated Agriculture). Mindkét szervezetben képviseltetjük magunkat, de a legaktívabban az Európai Regionális Aszály Munkabizottságban veszünk részt, amelyet magyar javaslatra hozott létre az ERWG annak érdekében, hogy összefogja és segítse az aszály által sújtott országok felkészülését a káros hatások kivédésében, az aszálykárok csökkentésében, az aszállyal kapcsolatos kifejezetten európai problémák megoldásában. A Munkabizottság alapítói és leghatékonyabb támogatói azoknak a közép- és kelet-európai országoknak a szakértői, amelyek a legrégebbi időktől kezdve és különösen az elmúlt évtizedekben talán a legtöbbet szenvedtek az aszály okozta károk miatt. A testület azonban nyitott és tagjai közé várja mindazokat, akik az aszály elleni küzdelemben tenni kívánnak valamit. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a Munkabizottság kezdettől fogva együttműködik az Európai Vízgazdálkodási Szövetséggel (European Water Resources Association, EWRA), valamint az említett másik ICID Munkacsoporttal, amely világ méretekben és elsősorban az öntözött területeken kívánja felvenni és koordinálni a harcot az aszály kártételei ellen. A Munkacsoport többéves munkaprogram szerint dolgozik, amelyben egyik legfőbb feladataként szerepelt egy olyan útmutató összeállítása, amelyik - az aszály komplex jellegét figyelembe véve - széleskörű és összetett szemlélettel készül, és hatékonyan segítheti a nemzeti - vagy regionális aszály elleni stratégiák kimunkálását. A dokumentum - több éves előkészítő, illetve finomító, pontosító munka eredményeként - a közelmúltban elkészült, németországi kormányzati segítséggel, az ICID és a DVWK közös kiadványaként [4] kiadásra és terjesztésre került az ICID nemzeti bizottságain keresztül, hogy segítse az egyes országok aszállyal szembeszálló tevékenységét. 3. ÚTMUTATÓ AZ ASZÁLY ELLENI STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ Az útmutató a bevezetőjében tisztázni igyekszik az aszály fogalmát és jellegét. Abból indul ki, hogy különbséget kell tenni a szárazság és az aszály között, mert azok nem teljesen szinonim fogalmak, illetve kifejezések: a szárazságnak (dryness) általános értelme van, általános vízhiányt fejez ki, nem specifikálódik a környezet különböző elemeire, míg az aszály (drought) a tartós vízhiánynak az élő szervezetekre gyakorolt hatását is kifejezi, főként a 462