A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Vermes László: Vízbőség idején gondoljunk a vízhiányra! Szükségünk van-e aszálystratégiára?

növényekre, növényállományokra, de éppúgy a mikroorganizmusokra, az állatokra és az emberre gyakorolt hatásokat is, éppen ezért az aszály élőlények nélkül nem értelmezhető, hiszen a különböző élőlények válasza is más és más ugyanazon mértékű szárazságra. Ahogyan azt Petrasovits [3] meghatározta, amíg a szárazság geo-szocio-ökológiai fogalom, addig az aszály agroökológiai és szociológiai fogalom, és a két jelenség numerikus kifejezése is eltérő módszerekkel történik. Mindezt világossá kell tenni az aszálystratégia kimunkálásakor is, és már a kezdet kezdetén egyértelmű, lehetőleg mindenki által elfogadható módon kell definiálni az aszállyal kapcsolatos fogalmakat. Az útmutató külön mellékletben ad példát a legfontosabb fogalommeghatározásokra. Az útmutató szerkezetét az I. táblázat mutatja. A bevezetés után következő fejezet az aszály előfordulásával foglalkozik Európában, példákat mutatva be a jelentősebb, kellően feldolgozott száraz periódusokra, azok kialakulására, megjelenésük fő paramétereire, klimatikus okaira, továbbá hatásaikra a Kárpát-medencében, azon belül is főként Magyarországon, Jugoszláviában, Romániában és Horvátországban. Az útmutató második melléklete a szárazság és az aszály helyzetek számszerű kifejezésére alkalmas legismertebb és leginkább használható mutatókat, indexeket ismerteti. A következő fejezet azokat az okokat és körülményeket veszi számításba, amelyek az aszály katasztrófa kialakulásához vezetnek. Három csoportra osztva tárgyalja ezeket az okokat: • klimatikus viszonyok és hidrológiai tényezők • emberi hatások • talajviszonyok Ezeket az okokat a nemzeti aszálystratégiában olymódon kell elemezni, hogy az adott országban (vagy régióban) a tapasztalatok szerint előforduló tényezők mindegyike szerepeljen, lehetőleg a kiváltó hatás mértéke szerint súlyozva annak szerepét. Az útmutató negyedik fejezete az aszály káros hatásait és kártételeit méri föl és részletezi. A közvetlenül érintett vízfogyasztók körében a gazdasági szféra résztvevői szerepelnek, közöttük is első helyen kétségtelenül a mezőgazdaság áll. Feltehetően ez a stratégia legkönnyebben kidolgozható része, hiszen ezt az ágazatot érinti legközvetlenebbül az aszály, és ezzel kapcsolatban ismertek leginkább a fölmerülő károk is. Elemezni kell itt a termesztett szántóföldi és kertészeti növények fajait, fajtáit, termesztéstechnológiáját, és a rájuk gyakorolt aszályhatásokat. Külön elemzést igényelnek a megvalósítható öntözési lehetőségek, amelyek kihasználása nagymértékben hozzájárulhat az aszálykárok csökkentéséhez. Az 463