A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Vermes László: Vízbőség idején gondoljunk a vízhiányra! Szükségünk van-e aszálystratégiára?

emberek, valamint a környezet minden élőlénye és az egész társadalom ugyancsak megsínyli az aszályt és viseli annak káros következményeit. Ez arra ösztönzi a kutatókat, hogy az aszály valóságos hatásait az eddigieknél szélesebb skálán vizsgálják, és ne csupán a mezőgazdaságban, a növénytermesztésben megnyilvánuló hatásokat vegyék számításba, hanem mindazokat, amelyek a természetes és a társadalmi környezetben érvényesülnek [5], Az előzőekben említettek felismerése vezetett több intézményt és nemzetközi szervezetet, közöttük is különösen az ICID (Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség) munkacsoportjait, hogy kiemelten foglalkozzanak az aszály nem csupán mezőgazdasági, hanem környezeti és szocio-ökonómiai hatásai ellen folytatott küzdelem módszereivel. Az ICID mellett igen aktív aszályellenes tevékenység folyik az USA-ban, ahol számunkra is követendő szervezeti intézkedéseket is hoztak az aszálykárok megelőzése és csökkentése érdekében [8], Angliában a Természeti Katasztrófák Mérséklésének Nemzetközi Dekádja keretében folyik foként a kutatások koordinálása érdekében jelentősebb nemzetközi munka [7], ugyanakkor a mediterrán országok és a balkáni országok is regionális aszályellenes tevékenységekbe kezdtek [Íj. A nemzetközi együttműködések egyik alapját képezi és segíti az az ENSZ egyezmény, amelyet az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem érdekében alkottak meg, s amelyhez már sok ország csatlakozott [2], Az ICID - az öntözés, a vízrendezés és az árvízvédelem területét kiemelten kezelve - lényegében minden olyan kérdéssel foglalkozik nemzetközi szinten, amely a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefügg. Tevékenységének egyik fő célja az, hogy működési területén a nemzetközi tapasztalatokat összegezve segítséget nyújtson egy-egy régiónak vagy országnak az ott fölmerülő problémák megoldásában, a szakszerű és megalapozott fejlesztések előkészítésében, valamint a szakmai ismeretek terjesztésében és fölhasználásában. Az ICID-en belül számos állandó és időszakos munkacsoport működik, amelyeket egy-egy kérdéskör részletesebb kimunkálására, ugyanakkor az oda tartozó szakemberek összefogására hoznak létre, s amelyek évente beszámolnak munkájukról a különböző helyszíneken megrendezett ICID konferenciákon. A nemzetközi szervezetben tömörült szakemberek kezdeményezése nyomán két szervezeti egység is foglalkozik az aszály egyre gyakrabban és erőteljesebben jelentkező káros hatásai elleni küzdelemmel: • az Európai Regionális Munkacsoport (European Régiónál Working Group, ERWG) keretében létrejött Aszály Munkabizottság (European Régiónál Work Team on Drought, ERWTD), valamint 461