A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Vasas Gábor: A vízgazdálkodási társulatok szerepe és feladatai a területi vízgazdálkodásban, a belvízvédelmi feladatok megoldásában Észak-Magyarországon

rendelettel és ennek végrehajtási utasításaival, továbbá a társulatok gazdálkodását érintő 1977. évi 28.számú törvényerejű rendelettel. A társulatok működésében mindig jelentős szerepet kapott az önkormányzatiság elve azaz, hogy a társulat legfontosabb ügyeiről az érdekelteket (tagokat), vagy azok küldötteit tömörítő taggyűlésen (küldött gyűlésen) kellett dönteni. Az önkormányzatiság elve napjainkban is az egyik legfontosabb alapelve a társulati működésnek. Az újjászervezett vizitársulatok tevékenysége már nem korlátozódott a vízkárelhárításra, hanem az alaptevékenységhez szorosan kapcsolódó új típusú feladatok ellátására is vállalkoztak. így részt vállalhattak a mezőgazdasági, vízszolgáltatási, öntözési feladatok megoldásáról és jelentős tábla szintű vízrendezési, talajvédelmi, talajjavítási munkákat is végeztek. A vízgazdálkodási társulat tagjai, a működési területen ingatlan tulajdonnal rendelkező érdekeltek hozzájárulást fizetnek a társulatnak. Ez az érdekeltségi hozzájárulás a legfontosabb helyi forrás. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A hozzájárulás mértékéről a társulat taggyűlése (küldöttgyűlése) dönt, ahol a résztvevők a képviselt terület arányában szavaznak. A társulatok alaptevékenységének elvégzéséhez az egyik forrás a beszedett érdekeltségi hozzájárulás. Ezt az összeget az állam különböző forrásokból kiegészíti, így a társulati müvek fenntartására a Vízügyi Alap és az FM adott támogatást. Egyes területeken jelentős önkormányzati támogatásra is lehetett számítani. A területi vízgazdálkodáshoz kapcsolódó új művek építéséhez (pl. tározók építése) környezetvédelmi és területfejlesztési támogatásokat is sikerült kapni. Az 1960.-as 1970.-es években a vízi társulatok a hagyományos alaptevékenység (társulati müvek fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése) mellett a tábla szintű vízrendezés munkálataiba is bekapcsolódtak. így a Nyugat-Dunántúli komplex talajjavítási munkák, nagy területű talajcsövezés megvalósításával társulati úton kerültek kivitelezésre. Ugyancsak jelentős volt az 1970-es évek közepétől a komplex meliorációs munkákban játszott szerepük, - Bélusvölgyi Vízgazdálkodási Társulat, Bodrogmenti Vízgazdálkodási Társulat -. A társulatok gazdálkodása 1968.-tol megváltozott, lehetővé vált a nyereséges gazdálkodás. Ez viszont a veszteségesen gazdálkodó társulatoknak a jól működőkbe való beolvasztásával járt együtt, azaz a társulatok száma csökkent. Az 1980-as évek végére bekövetkezett társadalmi, politikai változások, majd a mezőgazdasági tulajdonban és földhasználatba végbement átrendeződések a vizitársulatok életét is nagymértékben megváltoztatták. 451