A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Vasas Gábor: A vízgazdálkodási társulatok szerepe és feladatai a területi vízgazdálkodásban, a belvízvédelmi feladatok megoldásában Észak-Magyarországon

A művek tulajdonviszonyai bizonytalanná váltak, hiszen a társulatok túlnyomó részben jelenleg is állami tulajdonú müveket kezelnek, azonban az állam ezt csak nagyon áttételesen ismeri el. A társulatok feladataival, tevékenységük szabályozásával az 1996 január 01.-én hatályba lépett vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. kormány rendelet foglalkozik. A társulatok mára már nagyobb részt megbirkóztak azzal a feladattal, hogy érdekeltségi területükön tízezres nagyságrendben kis területtel rendelkező birtokosok vannak. A korszerűsödött földhivatali és vízitársulati adatbázis és a megfelelő számítástechnika akár több tízezer tulajdonos (földhasználó) társulati tag adatainak nyilvántartását, kezelését is lehetővé teszi. Érzékelhető, hogy a földtulajdonosok, földhasználók egy része még nincs abban a helyzetben, hogy a közfeladatok ellátásához szükséges mértékű érdekeltségi hozzájárulást ki tudja fizetni. Ennek következtében a vízitársulatok jelentős összegű érdekeltségi díj tartozásokat tartanak nyilván, illetve a tagság egy része ellenáll a hektáronkénti érdekeltségi díj emelésének. Az érdekeltségi díj alacsony szintje viszont a közfeladatok ellátását, alapvetően a társulati müvek jó karban tartását akadályozza. A közgazdasági számítások ugyanis azt mutatják, hogy valamennyi társulati mű évi több alkalommal történő rendszeres fenntartása esetén az 1 hara eső költségek elérik az évi 1000.- forintot, ami a földtulajdonos és az állam közötti reális költségmegosztás (50 -50 %) alapján 500.- Ft-s hektáronkénti érdekeltségi hozzájárulást jelentene. Az elmúlt évben az országban 65 vízitársulat mintegy 8 millió hektáron működött. A vízitársulatok által kezelt vízfolyás és a csatornahossz több mint 32 ezer km., a 4,4 millió ha-t kitevő belvízveszélyes területen 29. vízitársulat működik. Ezek feladata a 2,7 millió ha. belvízveszélyes területen lévő intenzív mezőgazdasági terület védelme, mentesítése. A társulatoknak az elmúlt években tapasztalt nehéz helyzetéhez alapvető gazdasági folyamotok járultak hozzá. Csökkent a jelentős infláció miatt az érdekeltségi hozzájárulás reálértéke. A díj emelése a tagok teherbíró-képességének csökkenése, később ismeretlensége miatt nem volt lehetséges. Az állami szerepvállalás, az állami támogatás hiányzott a rendszerből. Az alaptevékenységi források hiánya miatt a vízi társulatok piaci viszonyok között vállalkozni kényszerültek. 452