A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Vasas Gábor: A vízgazdálkodási társulatok szerepe és feladatai a területi vízgazdálkodásban, a belvízvédelmi feladatok megoldásában Észak-Magyarországon

A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK SZEREPE ÉS FELADATAI A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN, A BELVÍZVÉDELMI FELADATOK MEGOLDÁSÁBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON. VASAS GÁBOR Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Miskolc 1. A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK KÉT ÉVSZÁZADA (1807-1998) Történelmi visszatekintés A vízgazdálkodási társulatok közel 200 éves történelmük során mindig jelentős szerepet töltöttek be az ország vízgazdálkodási problémáinak megoldásában, nagymértékben hozzájárultak gazdaság fejlesztéséhez és a társadalmi igények kielégítéséhez. Ezek a vízi munkák jól segítették a mezőgazdaság fejlődését, a települések és a közlekedési hálózat vízkárok elleni védelmét, a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásával és a szennyvíz elvezetésével pedig a közegészségügyi helyzet javítását. A magyar vízgazdálkodás, így a társulatok életében mérföldkő volt az 1807. esztendő, amikor a XVII. törvénycikkel megvetették a társulatok létrehozásának és működésének jogi alapját. (Az első társulat 1810-ben József nádor közbenjárására a Sárvíz vidékén alakult meg (Sárvízi Csatorna Társulat). Később erre épülhetett a közös anyagi teherviselés, az anyagi források összefogásának további jogi szabályozása. A belvizekkel kapcsolatos problémákat első ízben a vízszabályozó társulatokról hozott 1871. évi XXXIX. törvény érintette, amely a társulatoknak lehetővé tette, hogy a belvíz által érintett birtokosokkal egyetértve feladatkörükbe vonják a belvízveszélynek kitett területek mentesítését. A belvizek levezetésével kapcsolatos jogi kérdésekben az Országgyűlés az 1874. évi XI. törvénnyel próbált rendet teremteni. Fő szabály volt, hogy senki nem végezhet önhatalmúlag olyan műszaki beavatkozásokat, amelyekkel a természetes belvízi lefolyást, vagy lefolyástalanságot a szomszédja kárára megváltoztatja. A hazai vízjog jelentős állomása volt az általános vízjogi törvény elfogadása (1885. XXIII.tc.), amely a vízhasználat, a meder és a partok jó karban tartása kérdéseit szabályozta, szólt a vízi szolgalomról és a földalatti vizek használatáról. AAO