A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Obert Ferenc: A polgári védelem a vízkárelhárításban

Az 1996. április 30-án elfogadott XXXVII. törvény a Polgári védelemről - részleteiben szabályozottan is - beemelte a magyar jogrendszerbe a Genfi Egyezményt. 2.1. A veszélyhelyzet fogalmának kiterjesztése A törvény az Alkotmány minősített időszaki fogalmának újraértelmezésével a veszélyhelyzetet újradefiniálta, illetve kiterjesztette a kármegelőzésre. A vfz-kárelhárítási események körében a Vízügyi Törvénnyel illetve végrehajtási rendeleteivel összhangban veszélyhelyzetnek minősíti a vízügyi gyakorlatban rendkívüli készültség bevezetését igénylő olyan eseteket, melyek a „szükséghelyzetet nem érik el, de az állampolgárok élet és vagyonbiztonságát, vagy a környezetet veszélyeztetik" mint például: - árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elhárítatlan jégtorlasz keletkezett, illetve törlésszakadás veszélye fenyeget - belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók - ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerü szennyezése 2.2. Polgári védelmi feladatok Az alábbi polgári védelmi feladatok szinte mindegyike hatékonyan hozzájárulhat a vizek kártételei elleni védekezéshez. a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra; b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása; c) a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás; d) az egyéni védőeszközökkel történő ellátás e) az óvóhelyi védelem; f) a lakosság kimenekítése és kitelepítése; g) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme; h) az elsötétítés, a fényálcázás; 167