A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Obert Ferenc: A polgári védelem a vízkárelhárításban

i) a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, to­vábbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések; j) a polgári védelmi tervezés, szervezés; k) a szakhatósági tevékenység ellátása; 1) a települések veszélyeztetettségének felmérése; m) közreműködés a lakosság légiriasztásában, a kulturális javak védelmé­ben, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatá­rozott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellá­tásában, továbbá a tűzoltásban, illetőleg a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladataiban. 2.3. A polgári védelem irányítása A polgári védelem irányítási rendszerében kiemelt feladatai vannak a be­lügyminiszternek (szakterületén az illetékes miniszternek) a Védelmi Bizottsá­goknak és a polgármesternek. A polgármester a helyi védekezés egyszemélyi vezetőjeként széleskörű jogosítványokkal rendelkezik a védekezés szervezésében, az erők és eszközök mozgósításában, a lakosság és a javak kimenekítésében, valamint a megelőzés, felkészülés területén úgy is mint a Polgármesteri Hivatalt felügyelő elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört gyakorló vezető. A Törvény értelmében valamennyi polgári szerv vezetője köteles közre­működni - működési területén kívül is - a károk csökkentésében, valamint a mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében. A Törvény a polgári védelem tervező-szervező tevékenységet ellátó és a Védelmi Bizottságokat, polgármestereket támogató hivatásos országos és területi szervei mellett (országos, megyei, körzeti parancsnokságok, kirendelt­ségek) rendelkezik az állampolgárokból szervezett - és előzetesen felkészített POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK -ről. 2.4. Polgári védelmi szervezetek A polgári védelmi szervezetek területi, települési és munkahelyi szinten, olyan szakfeladatok végrehatására szervezendők, melyek más veszélyelhárító szervezetekkel nem megoldhatók. Ezek a riasztás- tájékoztatás, híradás, veze­tésbiztosítás, elsősegélynyújtás, műszaki mentés, radiológiai- biológiai-vegyi mentesítés, ellátás, szállítás óvóhelyellátás-üzemeltetés stb. Igénybevételükre nyilván akkor kerül sor, amikor tömeges méretű beavatkozásokra, vagy speci­168

Next

/
Thumbnails
Contents