A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Nagy Ferenc–Dicső Bertalan: A bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése

4 AZ ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER FEJLESZTÉSE A Bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztését kategóriákba sorolva a tervezett beavatkozások megvalósítását sürgős, középtávú, illetve hosszútávú feladatként mutatjuk be. Az árvízvédelmi töltések és műtárgyaik fejlesztésének főbb elvei és irányai a következők: A védvonalrcndszer meglévő állapotának ismeretében megállapítható, hogy a védvonalak (földművek) tekintetében a fejlesztési lehetőségek korlátozottak. A jelenlegi töltésnyomvonalak módosítása a rendkivül magas költségek miatt gyakorlatilag szóba sem jöhet. Tehát a fejlesztés egyetlen lehetséges útja a töltésmagasítás és a töltéserősítés. Azokon a szakaszokon, ahol a töltés magassági hiánya az előírthoz képest nem haladja meg a 20 cm-t és semmilyen veszélyesség nem indokolta a töltés fejlesztését, ott nem irányoztunk elő töltésbővítést, ha a mentettoldali rézsűhajlás nem volt meredekebb l:2-nél. Az anyagárkok és holtágak feltöltését azonban ez esetben is előirányoztuk. A fejlesztés megvalósíthatósága érdekében az előírt méretekhez képest engedményeket kell tennünk, de csak abban az esetben, ha az a védelmi biztonságot nem veszélyezteti. így a töltés koronaszintjét a mértékadó árvízszint felett 1,0 m-re, a töltés koronaszélességét 4,0 m-re, mindkét oldali rézsűhajlását l:3-ra terveztük. Mindkét oldalon 5 %-os eséssel 10 m szélességű védelmi sáv kialakítását, és e sávon belül az anvagárkok feltöltését, illetve holtágkeresztezés esetén további 10 m-es sáv feltöltését terveztük a halmozottan veszélyes szakaszokon, vagyis ahol - az állékonysági biztonság kisebb 1,5-nél, holtág keresztezi a töltést, kedvezőtlenek az árvízi tapasztalatok, a 10 m-es hullámtéri sávon belül anyagárok található, illetve a folyó veszélyesen megközelíti a töltést - az öt veszélyforrás közül egy szakaszon belül legalább kettő együttesen jelentkezett. Ahol az átlagos magassági hiány 20-60 cm közötti és a veszélyforrások közül egy, vagy egyik sem fordult elő a töltésszakaszon, vagy ahol csak magassági hiány és hullámtéri anyaggödör vagy holtágkeresztezés van, de sem az árvízi tapasztalatok, sem az állékonysági érték nem utal veszélyességre, ott 154