A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - Kuti László–Vatai József–Müller Tamás: A talajvíz felszín alatti mélysége változásának vizsgálata a Duna–Tisza közi hátságon az 1950–1996 között készült térképek alapján

koordinátáit. Minden esetben csak olyan kutakat mértünk meg amelyek mélysége biztos volt, s amelyekről egyértelműen megállapítható volt, hogy talajvíz kutak. A vizet tartalmazó kutakhoz hasonlóan megmértük a területen található kiszáradt kutak mélységét is, ugyanis ezek is fontos információkat szolgáltattak a talajvízmélység megállapításához. Részint azért, mert bizton feltételezhettük, hogy az adott kútnál mélyebben található a talajvíz, de azt is, hogy valamikor magasabban volt, hiszen biztos hogy a kutat olyan mélységig ásták, ahonnan vizet tudtak nyerni. A terepi felvételeket kiegészítettük a területen található VITUKI kutaknak a felvétel idejére eső adataival, s az így rendelkezésünkre állt adattömegből szerkesztettük meg a talajvíz felszín alatti mélységének a térképét 1 méteres izovonalakkal. 3. A TALAJVÍZ MÉLYSÉGE A FELSZÍN ALATT A legújabb térképről is megállapítható, hogy a Duna-Tisza közi hátság talajvizének mélysége rendkívül változatos. Egyaránt előfordul 1 méternél sekélyebb, és 10 m-nél is nagyobb mélységben lévő víz. A terület nagy részén 4 méternél kisebb mélységben található talajvizek vannak. 4 méternél nem nagyobb mélységű vizet a kutak 75,7 %-ában mértünk (az összes mért kút számát 100%-nak véve). A kutak 55,5 %-ában van 3 méternél közelebb a felszínhez a vízszint, 0-2 méter közötti víz pedig a kutak 24,9 %-ában található. A felszínhez 1,0 méternél közelebb lévő vizet a kutak 0,8 %-ában mértünk. Ránézve a térképekre megállapítható, hogy mélyebb vizű területek ma is ott vannak, ahol a korábbi térképezések során is mélyebben volt a talajvíz, csak a foltok nagysága és száma növekedett meg. A korábbi térképekkel összehasonlítva a mait látszik, hogy a vízmélységben a legnagyobb változás a 2-4 méter közötti tartományban következett be. E mélységre jellemző foltok területe nőtt meg a legjelentősebben Az északi területrész északnyugati részétől Inárcs-Kakucs-CsévharasztMonori erdő-Nyáregyháza-Dánszentmiklós-Mikebuda-Pusztavacs-ÖrkényKerekegyháza térségében van nagyobb összefüggő területen 6 méternél mélyebben a talajvíz, benne kisebb-nagyobb foltokban 7-9 m-nél mélyebben lévő víz található. Az északi részen nagyobb összefüggő területen van a víz 10 méter alatti mélységben. A déli területrészen nyugaton az Illancs illetve a Bácskai löszös hát területén található a talajvíz 10 méter alatti mélységben. CsászártöltésErsekhalom-Rém-Vaskút vonalában húzódik ÉÉK-DDNy irányú, 6-10 km széles sávban 10 méternél mélyebben a talajvíz. Kelet felé kisebb-nagyobb foltokban találunk még mélyebben lévő vizet, de általában már a 2-3 méter 93