A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - Kuti László–Vatai József–Müller Tamás: A talajvíz felszín alatti mélysége változásának vizsgálata a Duna–Tisza közi hátságon az 1950–1996 között készült térképek alapján

köriili vízmélység a jellemző. Mind a nyugati mind a keleti peremeken találtunk olyan részeket ahol a talajvíz I m-nyire megközelítette a felszínt. Összehasonlítva az ez évben mért vízmélységeket a Rónai térképen találhatókkal, egyértelmű talajvízszint-süllyedést állapíthatunk meg A mai térképen nagyobb területeken van a vízszint 10 illetve 6 méternél mélyebben, mint az 50-es évekbelin. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a 2 méternél kisebb vízmélységű területek nagysága nőtt. A földtani atlasz térképeihez képest a területen nincs nagy változás a talajvíz mélységében. Az 1-2 méter közötti vízmélységek területe csökkent, a 2-5 méter közöttieké pedig nőtt. A három különböző időpontban készített térképről általában le lehet olvasni, hogy a nagyobb, 10 métert meghaladó mélységek a mai állapotot tükröző térképen ott vannak, ahol korábban is hasonló mélységben volt a talajvíz Általában a közepes mélységű területek kiterjedése növekedett, de a peremeken nőtt a 2 méternél sekélyebb mélységben lévő vizek területe 4. TAPASZTALATOK A térképezés egyik alapvető tapasztalata az volt, hogy az 1950-es években készült Rónai féle talajvíz térképezés megismételhetetlen Ma már csak a kutak töredéke található meg. A belterületeken gyakorlatilag nincs kút, s külterületen is egyre csökken a számuk. Helyüket átveszik a fúrt csőkutak, amelyeknek már egészen más a problémájuk, s egészen más gondokat okozhatnak. A meglévő ásott kutak jelentős része már használaton kívül van Jobb esetben befödve áll az udvaron, de előfordul az is, hogy emésztőt csináltak belőle, vagy szemetet dobnak bele. A tanyák megszűnésével a kutak száma is csökken. Most még találtunk olyan romtanyákat, ahol a kút még megvolt, s a vízmélységet meg tudtuk mérni, de hamarosan ez a lehetőség is megszűnik, a területet hasznosítják és a kutat betömik. Az év eleji bőségesebb téli csapadék hatására - az elbeszélések szerint - a kutakban általában magasabban volt a víz, mint a korábbi években. A helybéliek a beszélgetések során három okot: a csapadék hiányát, a nyárfások telepítését és a belvízcsatornák létesítését jelölték meg a talajvízszint-süllyedés okaként. Az elgondolkoztató, hogy ahol nagyobb telepítésű nyárfás van, ott a korábbi évekhez, évtizedekhez képest egyértelműen és jelentősen csökkent a talajvíz mélysége. Ami érthető is, hiszen a nyárfa vízigényes növény, és nem a homokhát, hanem a vizenyős árterek fája Nagy területre történő telepítését csak a gyors megtérülés és haszonszerzés indokolja. Ha segíteni akarunk a kiszáradó vidéken, akkor változtatni kell a támogatáspolitikán. Ösztönözni kell e tulajdonosakat illetve az erdészeteket, hogy a nyárfa helyett más, a 94